Törvényi döntés! A nyugdíjak emelése nem lehet több, mint...

Nem minden nyugdíjemelés ugyanaz

A magyar rendszerben alapvetően meg kell különböztetni az évenkénti rendszeres nyugdíjemelést és a kivételes, méltányossági nyugdíjemelést.

A rendszeres emelés minden jogosultat érint, akinek a nyugellátását az adott év január 1-je előtt már megállapították. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint ennek mértékét az adott évre tervezett fogyasztóiár-növekedéshez, vagyis a várható inflációhoz kell igazítani.

A 2026-os költségvetésben 3,6 százalékos fogyasztóiár-növekedéssel számoltak, ezért a 2026. január 1-je előtt megállapított nyugdíjakat és számos más ellátást 3,6 százalékkal emelték meg. Ezt a 410/2025. (XII. 22.) kormányrendelet rögzítette.

Ez azonban nem az az emelés, amelynél a jogszabály konkrét forintösszegben meghatározott felső korlátot állapít meg.

Van egy kevésbé ismert emelési lehetőség

A nyugdíjtörvény lehetőséget biztosít arra, hogy különös méltánylást érdemlő körülmények esetén egyes nyugdíjasok a rendszeres, inflációkövető emelésen felül további segítséget kapjanak.

Ezt nevezik kivételes nyugellátás-emelésnek.

Az elnevezésből is látszik, hogy nem általános juttatásról van szó. Nem kapja meg automatikusan minden nyugdíjas, és önmagában az alacsony nyugdíj sem jelenti azt, hogy a kérelmet biztosan elfogadják.

A hatóság megvizsgálja az érintett élethelyzetét, jövedelmét, egészségi állapotát és rendszeres kiadásait. A döntésnél különösen fontos lehet például:

- a tartós vagy súlyos betegség,
- a magas gyógyszerköltség,
- a közüzemi díjhátralék,
- a közeli hozzátartozó betegsége,
- az egyedülálló élethelyzet,
- valamint minden olyan rendkívüli körülmény, amely súlyos anyagi nehézséget okoz.

A kérelemhez ezért érdemes csatolni az egészségi állapotról, a gyógyszerkiadásokról, a tartozásokról vagy más rendszeres költségekről szóló igazolásokat.

Komoly jövedelmi korlátot szabtak

A méltányossági emelés egyik legfontosabb feltétele az érintett havi jövedelme.

A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása szerint kivételes nyugellátás-emelés akkor engedélyezhető, ha a kérelmező nyugdíjának és más rendszeres pénzellátásainak együttes havi összege nem haladja meg a 140 000 forintot.

Nemcsak a nyugdíjat vizsgálják tehát, hanem az érintett számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátásokat is figyelembe veszik.

Ha valaki például havi 135 000 forintos nyugdíjat kap, de emellett más jogcímen rendszeres pénzellátásban is részesül, előfordulhat, hogy az együttes összeg már átlépi a meghatározott határt.

Kik kérhetik ezt a különleges emelést?

A lehetőség nem nyitott valamennyi ellátásban részesülő előtt. Kivételes nyugellátás-emelést kaphat többek között:

- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas,

- a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjas,

- az az özvegyi nyugdíjas, aki fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermekről gondoskodik,

- az az özvegyi nyugdíjas, aki legalább két árvaellátásra jogosult gyermeket tart el,

- valamint az árvaellátásban részesülő személy.

Fontos különbség, hogy aki nem nyugellátást, hanem például rokkantsági járadékot, rehabilitációs ellátást, rokkantsági ellátást vagy időskorúak járadékát kap, erre a konkrét méltányossági emelésre nem feltétlenül jogosult.

Van, akit a szabályok eleve kizárnak

A kérelmet akkor sem lehet bármikor benyújtani, ha valaki megfelel a jövedelmi feltételnek.

Nem engedélyezhető újabb kivételes emelés, ha a nyugdíj megállapítása vagy a korábbi méltányossági emelés óta még nem telt el három év. Szintén kizáró ok lehet, ha a kérelmező tartós bentlakásos intézményben él, otthont nyújtó ellátásban részesül, javítóintézetben van, előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztését tölti.

A hároméves szabály tehát azt jelenti, hogy ez a lehetőség nem igényelhető minden esztendőben újra.

Nem érkezik meg magától a pénz

Miközben a januári rendszeres nyugdíjemelést hivatalból végrehajtják, a kivételes emelést külön kérelmezni kell.

Ehhez a „Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentum személyesen a kormányhivatalnál vagy a kormányablakban, postai úton, illetve elektronikusan is benyújtható.

A kérelemben részletesen be kell mutatni a különös méltánylást érdemlő körülményeket. Nem elég tehát annyit közölni, hogy a nyugdíj alacsony: érdemes pontosan felsorolni a rendszeres kiadásokat, a gyógyszerköltségeket és minden olyan körülményt, amely alátámasztja a nehéz élethelyzetet.

Az engedélyezett összeg a későbbiekben beépül a havi nyugdíjba. Ez azért lényeges, mert nem egyszeri segélyről van szó: a megemelt összeg a további rendszeres nyugdíjemelések alapjába is bekerül.

És akkor jöjjön a jogszabályban meghatározott összeg

Bár a hatóság minden kérelmet egyedileg bírál el, az emelés nagyságáról nem dönthet korlátlanul. A megítélhető összegnek alsó és felső határa is van.

A jelenleg hatályos hivatalos szabályozás szerint a kivételes nyugellátás-emelés havi összege nem lehet kevesebb 3000 forintnál, és nem lehet több havi 8000 forintnál.