Elemzők - nem kell aggódnia az infláció miatt az MNB-nek
Az éves összevetésű magyarországi infláció a múlt hónapban 3,8 százalékra emelkedett az augusztusban mért 3,7 százalékról. Az MTI által előzetesen kérdezett nagy londoni befektetési és elemző házak prognózisainak átlaga 3,85 százalék volt.
A keddi adatismertetés után Neil Shearing, a Capital Economics nevű londoni befektetési tanácsadó csoport vezető felzárkózó piaci közgazdásza az MTI-nek azt mondta: a magyar gazdaság növekedése továbbra is "meglehetősen lanyha", a munkaerőpiacon sincs jele érdemi fordulatnak, így a béroldali inflációs nyomás sem erősödik. Shearing szerint mindez várhatóan a következő 12-18 hónapban is így marad, ezért a jegybanknak az infláció miatt "nem kell aggódnia", és jóllehet a kamatcsökkentés jelenleg "valószínűleg nincs napirenden", de ugyanígy kamatemelés sem várható.
Az elemző a belátható előrejelzési távlatban nem várja az MNB-alapkamat módosulását. A JP Morgan bankcsoport londoni elemzőinek keddi kommentárja szerint sem várható az idén MNB-kamatemelés. A cég szakértői szerint ugyanakkor a kamatcsökkentés előtt is "magasak az akadályok". Enyhítést a JP Morgan elemzői 265 forint körüli tartós euróárfolyam esetén tudnak elképzelni.
A ház fenntartja azt az előrejelzését, hogy az MNB következő lépése kamatemelés lesz, de a cég londoni elemzői jelenleg ezt is csak 2011 második felére valószínűsítik. A kedden ismertetett múlt havi inflációs adatsort kommentálva a JP Morgan szakértői kiemelték, hogy az élelmiszerárak a cég által vártnál kisebb hatást gyakoroltak a teljes kosárra számolt inflációra az elmúlt néhány hónapban.
A JP Morgan közölte, hogy a szeptemberi inflációs számok ismeretében az eddigi 4,4 százalékról 4,2 százalékra csökkenti az idei év végi, éves összevetésű inflációra adott előrejelzését. A cég elemzői hozzátették, hogy ha az élelmiszerárak további "lefelé ható meglepetéseket" okoznak, akkor elképzelhető 4 százalék alatti idei év végi infláció is Magyarországon.
A JP Morgan szakértői szerint a cost-push jellegű inflációs tényezők várhatóan jövőre is a jegybanki célszint felett tartják az éves inflációs számokat - a ház 2011 egészére 3,5 százalékos éves átlagos inflációra számít -, de valószínű az is, hogy az áremelkedési ütem jövő nyáron a 3 százalékos cél közelébe lassul. A cost-push infláció meghatározása a költségoldalról gerjesztett árinflációt jelöli, olyan környezetben, amelyben a keresleti oldali inflációs nyomás nem feltétlenül erősödik.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének feltörekvő piaci szakértői keddi kommentárjukban szintén a vártnál jóval kedvezőbb élelmiszerár-dinamikát emelték ki a szeptemberi inflációs adatsorból. A ház szerint a múlt havi infláció összességében meglehetősen kedvező a magyar jegybank szempontjából, azzal együtt is, hogy a Morgan Stanley elemzői - elsősorban a mostantól belépő bázishatások miatt - az idei év végéig 4,3 százalékra gyorsuló éves inflációra számítanak.
A cég szakértői felidézik, hogy az MNB augusztusi inflációs jelentésében 283,80 forintos euróárfolyam, valamint hordónként 17.714 forintnak megfelelő átlagos nyersolajár szerepelt 2011-re, a 2012-re jósolt átlagos olajár pedig 18.318 forint volt. A Morgan Stanley szerint azonban a forinterősödés miatt e két kiinduló feltételezés "kedvezőbb lenne, ha a jelentést ma tennék közzé".
Az euró forintárfolyama októberben eddig átlagosan 273 volt, a forintban számolt határidős olajárak pedig 2011-re 17 ezer, 2012-re 17.700 körül mozognak, vagyis a forint az augusztusban feltételezettnél jelenleg 4 százalékkal erősebb, a határidős olajárak pedig 3-4 százalékkal gyengébbek - hangsúlyozták a Morgan Stanley londoni elemzői.
A cég szerint önmagában e két tényező elég lenne ahhoz, hogy a magyarországi infláció a célszintre vagy az alá csökkenjen. Más változók kedvezőtlen irányban mozdultak ugyan, de összességében a forint árfolyampályája mindenképpen javította a középtávú magyarországi inflációs kilátásokat - vélekedtek a keddi inflációs adatismertetés után a Morgan Stanley londoni elemzői.
