Idősotthon vagy otthonápolás? Megmutatjuk, milyen költségekkel kell számolni
Idősotthon vagy otthonápolás? Megmutatjuk, milyen költségekkel kell számolni
Amikor egy idős szülő vagy nagyszülő állapota odáig romlik, hogy már nem maradhat egyedül, hirtelen minden más háttérbe szorul. Az ember hosszú éjszakákat tölt információgyűjtéssel, kérdezgeti az ismerősöket, és próbál választ találni egy szinte megoldhatatlan dilemmára: melyik a jobb döntés?
Kiszakítani őt megszokott környezetéből egy idősotthon kedvéért, vagy inkább otthon gondoskodni róla addig, amíg a család ereje engedi? Bár elsőre érzelmi kérdésnek tűnik, a valóságban kemény pénzügyi számításokról van szó, ráadásul nem kevés költséggel.
Az idősotthon és az otthoni ápolás költségei
Sokan úgy vélik, hogy az otthoni gondozás emberibb és egyben olcsóbb megoldás. Ez részben igaz is, amíg csak kisebb segítségről van szó, például bevásárlásról, takarításról, ágyban fekvő beteg mosdatásról vagy ételmelegítésről.
Egy megbízható gondozó óradíja ma már ritkán marad 4 000 forint alatt, inkább 6–7 ezer forint körül alakul. Napi néhány óra esetén ez havi 150–200 ezer forintos kiadást jelenthet, amit esetleg még fedezhet a nyugdíj – de ekkor felmerül a kérdés: miből marad a rezsire és az élelmiszerre?
Súlyosabb esetekben, például demencia vagy komoly mozgáskorlátozottság esetén, folyamatos felügyelet szükséges. Egy bentlakásos ápoló díja ma már könnyedén elérheti a havi 600–800 ezer forintot, és ebben még nincs benne a rezsi, a gyógyszerek vagy az esetleges speciális étrend költsége.
Ezen a ponton az otthoni ápolás sok család számára megfizethetetlenné válik. Gyakran előfordul, hogy a hozzátartozók feladják a munkájukat, hogy saját maguk gondoskodjanak az idős családtagról, ami hosszú távon a saját anyagi biztonságukat és nyugdíjukat veszélyezteti.
Ha intézményi elhelyezésben gondolkodunk, alapvetően két lehetőség közül választhatunk. Az állami idősotthonok pénzügyi szempontból kedvezőbbek: általában a nyugdíj 80 százalékát kérik el, és ezen felül nincs jelentős extra költség. Ugyanakkor komoly problémát jelentenek a hosszú várólisták, amelyek akár 3–4 évig is elhúzódhatnak. Egy súlyos állapotú vagy demenciával élő idős ember esetében ez gyakorlatilag kivitelezhetetlenné teszi ezt az opciót.
A másik lehetőség a magánintézmények világa, ahol viszont jóval magasabb árakkal kell számolni. A havi díjak általában 400 ezer forinttól indulnak, de a jobb színvonalú intézményekben akár a 700 ezer forintot is elérhetik. Emellett gyakran egyszeri belépési díjat is kérnek, amely 5–10 millió forint is lehet. Sok család számára ez azt jelenti, hogy az idős hozzátartozó lakását kell értékesíteni a költségek fedezésére.
A döntés súlya: mi lesz a méltósággal?
A pénzügyi szempontok mellett a lelki tényezők is komoly szerepet játszanak. Az otthoni környezet biztonságot nyújt a megszokott tárgyakkal és emlékekkel, ugyanakkor könnyen elszigeteltséghez vezethet. Az idősotthon ezzel szemben közösséget és folyamatos felügyeletet biztosít, de az otthon elhagyása sokak számára komoly lelki megterhelést jelent.
Nincs mindenki számára ideális megoldás. Ha a család rendelkezik elegendő erőforrással és anyagi háttérrel, az otthoni gondozás nagy értéket képviselhet. Ugyanakkor, ha az ápolás már a családtagok egészségét vagy megélhetését veszélyezteti, nem szégyen belátni, hogy szakmai segítségre van szükség – amit egy idősotthon képes biztosítani - számolt be a 168.hu.
