Elemzők 3-4 százalékos átlagos bérnövekedésre számítanak idén
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint augusztusban 5,4 százalékkal magasabbak voltak a havi átlagkeresetek, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,9 százalékos volt a növekedés. A növekedést a költségvetési szféra lódította meg, ahol a rendszeres bérek 8,1 százalékos emelkedése mellett a prémiumok, jutalmak és más egyszeri juttatások megközelítették a tavaly augusztusi háromszorosát (199,8 százalékkal nőttek) és ezzel együttesen 12,1 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, a közfoglalkoztatottakat nem számítva.
A versenyszférában ezzel szemben 3,7 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, ami a rendszeres bérek 3,8, és az egyszeri juttatások 2,9 százalékos növekedéséből adódott. Az idén az első nyolc hónapban a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,7 százalékkal emelkedtek. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a 3,7 százalékos nyolchavi béremelkedési ütem nem jelent meglepetést, beleillik az idei folyamatokba.
Az idén a havi béremelkedési ütem ugyanis jellemzően 3-4 százalék között alakult. Hozzátette: augusztusban egyébként 5,4 százalékos volt a béremelkedés mértéke, ami a legmagasabb havi ütem az idén, ez pedig a fegyveres testületeknél életbe léptetett fizetésemeléssel, valamint a szociális területen dolgozóknál bevezetett kiegészítő pótlékkal magyarázható. Az infláció 0 százalék körül mozog, a béremelkedés ütemével azonos mértékben emelkednek a reálbérek, ez pedig jó hatást gyakorol a fogyasztásra - mutatott rá.
Az elemző az idén átlagosan 3-4 százalékos béremelkedéssel számol. Németh Dávid kitért arra: a bérfolyamatokra hatással lehet már 2016 elején, hogy több ágazatban, például a kiskereskedelemben munkaerőhiány tapasztalható, ezért béremelési nyomás alakulhat ki. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő keresletét tükrözi.
A szakértő szerint idén a 4 százalék közeli átlagos bérnövekedés és a várhatóan stagnáló infláció hatására 3,8-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Jövőre a Takarékbank szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,3 százalékos infláció mellett 3 százalékot meghaladó mértékben emelkedhet a reálbér. Suppan Gergely szerint a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent egyrészt a fegyveres testületek határmenti szolgálata, ami növelheti a túlórák számát, miközben egyes hiányszakmákban kiemelkedő bérnövekedés sem kizárt.
Úgy vélte, hogy 2015-ben a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása is növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így idén a háztartások fogyasztásának kissé 3 százalék feletti növekedésére számít, de az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem, ami hozzájárulhat a bruttó hazai termék (GDP) második félévi gyorsulásához is - írta Suppan Gergely.
Az NGM keddi közleményében az adatokkal kapcsolatban kiemelte: a versenyszférában - a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál - augusztusban is kimagasló, 50 ezres létszámbővülés ment végbe 2014 augusztusához képest. Nemzetgazdasági szinten a bruttó kereset 243 100, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 159 300 forint volt január-augusztusban, ami a változatlan adórendszer következtében egyaránt 3,7 százalékos emelkedést jelent éves alapon - hívták fel a figyelmet.
A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó keresetek átlagát 166 100 forintra becsüli a KSH. A tárca kifejti, hogy a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékos csökkenése miatt a reálbérek növekedése az év első nyolc hónapjában ismét meghaladta a nettó bérnövekedést. A munkahelyek számának folyamatos növekedése, a reálkeresetek töretlen emelkedése és a csökkenő árak tovább javítják a családok anyagi helyzetét, így hozzájárulnak a belső fogyasztási kereslet növekedéséhez is - olvasható a közleményben. Az NGM hozzáteszi: a közelmúlt kiváló makroadatai további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre.
