Elemzők a kamatdöntésről: a külső tanácstagok megint leszavazták a belső tagokat
Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően csökkentette 25 bázisponttal 6,50 százalékra az irányadó rátát a jegybank. A döntésnél vélhetően kisebb súllyal esett latba a kedvezőtlenebb folyamatokat tartalmazó Inflációs jelentés, inkább a kockázati megítélés javulása játszhatta a főszerepet. A "tanácstagok szavazati mintája" véleménye szerint az augusztusival megegyezően 4:3 volt, vagyis a külső tagok ismét leszavazták a "Simor nevével fémjelzett belső tagokat". A sajtótájékoztatón az Equilor elemzőinek várakozásai szerint a kamatcsökkentési ciklus szünetelésére is tesz majd utalást a jegybank. Ez teljes mértékben egybevágna az Equilor azon prognózisával, hogy októberben időt kér a héttagú grémium, majd a globális piaci hangulattól, az IMF/EU-hiteltárgyalásoktól és az inflációs folyamatoktól függően novemberben/decemberben további monetáris enyhítésre kerülhet sor.
Az elemző szerint az augusztusi kamatvágást követően csak mérsékelt gyengülést lehetett érzékelni az euró/forint-kurzusban, azonban szeptember elején a kereskedési sáv a korábbi 275-280-hoz képest átkerült a 280-285-ös zónába. A mostani kamatdöntést követően azt várják, hogy a forint teszteli a 287-es szintet az euróval szemben, azonban tartós forintgyengülésre továbbra sem számítanak. Elmondta: a határidős kamat-megállapodások (FRA) alapján a piaci szereplők 6,25 százalék alatti jegybank alapkamatra számítanak év végén, ami további vágásokat helyez kilátásba.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere közölte: a monetáris tanács külső tagjai a kedvező globális környezetet kihasználva feltehetően ezúttal is a gyenge növekedési kilátások miatt döntöttek az alapkamat csökkentéséről. Kifejtette: a romló inflációs adatok ellenére tovább folytatta a kamatcsökkentést az MNB. A váratlan augusztusi kamatvágást követően az elmúlt hónap során az országkockázati mutatók tovább javultak, csak a forint gyengült kisebb mértékben. A nemzetközi hangulat az Európai Központi Bank (EKB) és a Fed likviditásbővítő intézkedéseinek köszönhetően jelentősen javult, ismét megugrott az étvágy a kockázatosabb eszközök iránt.
Úgy ítélte meg: a tanács külső tagjai a kedvező globális környezetet kihasználva feltehetően ezúttal is a gyenge növekedési kilátások miatt döntöttek az alapkamat csökkentéséről. Szeptemberben látott napvilágot a gyenge második negyedéves GDP-adat, és a legfrissebb kiskereskedelmi és ipari termelési számok is kellemetlen meglepetéseket okoztak. Aláhúzta: a mostani kamatcsökkentés indokolhatósága talán azért problémásabb az augusztusi lépéshez képest, mert a jegybank - a mostani Inflációs jelentése szerint - feltehetően egyre messzebb kerül az inflációs cél elérésétől. A mostani ülés azért is különleges, mert az eddigiektől eltérően a jegybank közlemény helyett egy úgynevezett állásfoglalást publikál, amely a monetáris tanács helyzetértékelése lesz a várható folyamatokkal kapcsolatban, és egyben az Inflációs jelentés bevezetőjéül is szolgál majd. Rámutatott: a piac kíváncsian várja, hogy a külső tagok hogyan tudják konzisztenssé tenni az inflációs célkitűzés keretein belül a céltól távolodó inflációs prognózissal egyidejű kamatvágást. A Magyar Nemzeti Bank működéséhez keretet adó inflációs célkövető rendszerrel több probléma van, amely a válság során különösen reflektorfénybe került.
Számos feltörekvő piaci ország jegybankja nem alkalmazza mereven a rendszert, egyre fontosabb szerepet kapnak a növekedési kilátások. A hétfői lépéssel a magyar jegybank is ebbe az irányba mozdult el, a stratégia lehet sikeres, azonban feltétlenül megvannak a kockázatai, hiszen a piac elbizonytalanodik a döntéshozatali mechanizmusban - emelte ki Bebesy Dániel. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője úgy vélte: az elemzők megosztottak voltak a kamatdöntést megelőzően, hogy folytatódik-e a kamatcsökkentési sorozat az augusztusi kamatvágást követően, azonban a piacok már beárazták a következő kamatcsökkentést, a határidős kamatlábak pedig három hónapon belül további 25 bázispontos, kilenc hónapon belül pedig összesen 75 bázispontos kamatcsökkentést áraznak. Kiemelte: míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, az enyhülő, de még mindig jelen levő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna.
Az elemző ezért egyelőre nem számít a kamatcsökkentés folytatására, amire szerinte az IMF/EU-tárgyalások lezárását követően kerülhet sor. Az eddigi kamatcsökkentésekre leginkább a globálisan enyhülő monetáris kondíciók, a nagy jegybankok újabb mennyiségi lazításai adhattak lehetőséget. Hangsúlyozta: ezzel szemben az MNB a hamarosan megjelenő Inflációs jelentése szerint feltehetően romlottak az inflációs prognózisok, így a kamatcsökkentés nem feltétlenül konzisztens a jelentéssel. Abban az esetben, ha sikerül a megállapodás az IMF-fel, az év végéig további 25 bázispontos kamatcsökkentés lehetséges, amire a negyedik negyedévben kerülhet sor, így az év végére 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat. Ezt a jövő év első felében további 50 bázispontos kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 5,75 százalék lehet az alapkamat. (MTI)
