Baj van, vagy miért kell ekkora hitel a magyar államnak?
Az erős befektetői kereslet és a csökkenő állampapírhozamok arra utalnak, hogy a piac egyelőre bízik a magyar költségvetés későbbi konszolidációjában. A következő időszak meghatározó kérdése az lesz, hogy a készülő 2027-es költségvetés képes lesz-e megalapozott vállalásokkal alátámasztani a kedvező piaci várakozásokat – áll a nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértője, az AKCENTA CZ friss elemzésében.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a vártnál magasabb költségvetési hiány, valamint a részben az uniós források várható beérkezéséhez kapcsolódó likviditási tartalékok felépítése miatt módosította idei finanszírozási tervét.
A központi költségvetés nettó finanszírozási igénye az eredetileg tervezett 5445 milliárd forintról 7110 milliárd forintra emelkedett, az éves nettó állampapír-kibocsátás módosított összege pedig elérte a 8717 milliárd forintot. A jelentős növekedés ellenére az állampapírok iránti befektetői kereslet továbbra is erős.
Szeptember végéig az ÁKK már teljesítette a módosított éves nettó kibocsátási terv 94,4 százalékát, ezzel párhuzamosan a kincstári likviditás júliusban rekordot jelentő 5500 milliárd forintra emelkedett. A piaci megítélés szempontjából különösen figyelemre méltó, hogy a tízéves magyar államkötvények hozama 2026 eleje óta mintegy 170 bázisponttal csökkent és október elején már 5,8 százalék körül alakult.
A hozamcsökkenés arra utal, hogy a befektetők a jelenlegi finanszírozási szükségletek mellett a magyar államháztartás középtávú kilátásait is figyelembe veszik. A piaci várakozásokban a költségvetési egyensúly fokozatos helyreállítása és az euró későbbi bevezetése felé tett előrelépés lehetősége is szerepet játszhat. A forint szempontjából ezért a kibocsátás nagyságánál fontosabb lehet a befektetői bizalom és az államadósság finanszírozási feltételeinek alakulása.
A 2027-es költségvetés lehet a következő fordulópont
A pénzügyi piacok számára a következő meghatározó esemény a 2027-es költségvetés bemutatása lehet. Miután az idei államháztartási hiány várhatóan meghaladja a GDP 7 százalékát, a befektetők elsősorban arra keresik majd a választ, hogy a kormány milyen ütemű és mennyire megalapozott hiánycsökkentést tervez.
Az ÁKK vezérigazgatója nemrég utalt arra, hogy a GDP 4,5 százaléka alatti, hitelesen alátámasztott 2027-es hiánycél kedvező fogadtatásra találhatna az állampapírpiacon. Az 5 százalék körüli deficit inkább a jelenlegi piaci várakozásokkal lenne összhangban, míg az ennél lényegesen magasabb hiányterv csalódást okozhatna a befektetőknek.
Egy meggyőző konszolidációs program támaszt adhat a forintnak, a várakozásoktól elmaradó költségvetési vállalások viszont növelhetik a kockázati felárakat és az árfolyam ingadozását.
„A következő hetek legfontosabb kérdése, hogy a kormány képes lesz-e a kedvező piaci várakozásokat hiteles költségvetési vállalásokkal alátámasztani. Kiemelten figyeljük majd a 2027-es hiánycélt, az annak teljesítését megalapozó intézkedéseket és a magyar állampapírhozamok reakcióját.
A kedvező befektetői fogadtatás támogathatja a forintot, míg az esetleges csalódás fokozhatja az árfolyam ingadozását. A nemzetközi kereskedelemben érintett vállalatok számára ezért különösen fontos, hogy a devizakockázatok kezelését beépítsék pénzügyi tervezésükbe és felkészüljenek a forint erősödésének, illetve gyengülésének lehetséges hatásaira” – mondta Eduard Kusala, az AKCENTA CZ magyarországi piacért felelős kereskedelmi igazgatója.
A költségvetési folyamatok mellett a monetáris politika is meghatározó marad. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben változatlanul, 5,50 százalékon tartotta az alapkamatot, és megerősítette, hogy 2028-tól 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját. A forint középtávú kilátásait így a fiskális politika hitelessége, a kamatkörnyezet és a befektetői hangulat együttesen alakíthatja.
A vállalatok számára is fontos az árfolyamkockázat kezelése
Az államháztartás helyzete a külkereskedelemben érintett magyar vállalatok számára is fontos, hiszen a forint árfolyamának változása közvetlenül befolyásolhatja pénzügyi eredményeiket. A hazai deviza gyengülése az euróban fizető importőröknek magasabb beszerzési költséget jelent, míg az euróban bevételt realizáló exportőrök több forinthoz juthatnak. A tényleges hatás ugyanakkor a vállalatok költségszerkezetétől és devizakitettségétől is függ.
Már viszonylag mérsékelt árfolyamváltozás is számottevő különbséget okozhat. Az AKCENTA CZ számítása szerint egy 100 ezer eurós importbeszerzés például 360 forintos euróárfolyam mellett 36 millió forintba kerül, míg 375 forintos árfolyamnál ugyanezért már 37,5 millió forintot kell fizetni.
Az 1,5 millió forintos eltérés kizárólag az árfolyam változásából adódik és közvetlenül befolyásolhatja az ügylet jövedelmezőségét. (Ez a számítás szemléltető jellegű, nem tekinthető árfolyam-előrejelzésnek.)
A rendszeres devizakifizetésekkel vagy -bevételekkel rendelkező vállalatok számára ezért érdemes előre megtervezni az árfolyamkockázatok kezelését. A határidős devizaügyletek és más fedezeti megoldások kiszámíthatóbbá tehetik a pénzáramlásokat és mérsékelhetik a kedvezőtlen árfolyammozgások hatását. A következő hónapok költségvetési döntései ennek megfelelően a magyar állampapírpiac mellett a vállalatok pénzügyi tervezésére is hatással lehetnek.
