Történelmi rekord: átlépte a négymilliót a magyar vendégéjszakák száma Horvátországban

Történelmi mérföldkőhöz érkezett idén a magyarok horvátországi utazási kedve: 2026 első kilenc hónapjában 834 ezer magyar vendég érkezett Horvátországba, akik több mint 4 millió vendégéjszakát töltöttek az országban. Ez az érkezések számában 12 százalékos, a vendégéjszakák tekintetében pedig 10 százalékos növekedést jelent 2025 azonos időszakához képest.

A négymilliós határt ráadásul különleges napon, szeptember 27-én, a Turizmus Világnapján sikerült átlépni. A mostani eredmény új rekordot jelent a magyar piacon: 1997-ben, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének megnyitásakor még mintegy 760 ezer magyar vendégéjszakát regisztráltak, 2000-ben lépte át először az egymilliót, 2004-ben a kétmilliót, 2019-ben pedig a hárommilliót ez a szám. 2026 az első év, amikor már szeptember végére több mint négymillió magyar vendégéjszakát könyvelhetett el Horvátország. 

Kvarner továbbra is az élen

A magyar vendégek körében idén is Kvarner bizonyult a legnépszerűbb horvát régiónak, ahol az első kilenc hónapban 1,2 millió vendégéjszakát töltöttek el. A második helyen Isztria áll 860 ezer, a harmadikon Zadar megye 660 ezer magyar vendégéjszakával. A legnagyobb növekedést ugyanakkor Dubrovnik-Neretva megye érte el: itt 35 százalékkal nőtt a magyar vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. 

A települések rangsorát Crikvenica vezeti 235 ezer magyar vendégéjszakával, amelyet Vir, majd Poreč követ. 

Az adatokból az is jól látszik, hogy a magyar vendégek szállásválasztási szokásai sokszínűek. Körülbelül felük magánszálláshelyet választott, közel 30 százalékuk szállodában, mintegy 20 százalékuk pedig kempingben szállt meg. A legdinamikusabb bővülést a szállodák könyvelhették el: 17 százalékkalnőtt az itt eltöltött magyar vendégéjszakák száma, miközben a kempingeknél 14, a magánszállásoknál 8 százalékos növekedést mértek.

Őszi feltöltődés Gorski Kotarban

A horvátországi utazási szezon ugyanakkor messze nem ér véget a nyárral. Erre különösen jó példa a Kvarner-régió szárazföldi, hegyvidéki része, Gorski Kotar, amely egészen más arcát mutatja az országnak, mint az adriai tengerpart.

Az erdőkkel, hegyekkel, tiszta vizű folyókkal és tavakkal tarkított térséget a természetjárók számára kialakított túraútvonalak hálózzák be. A vidéken található többek között a Risnjak Nemzeti Park, a Bijele és Samarske stijene természetvédelmi terület, valamint a Golubinjak erdőpark is. A régió erdeinek meghatározó fafajai a bükk, a jegenyefenyő és a lucfenyő, így az őszi lombszínek különösen látványos hátteret adnak a kirándulásokhoz. 

A térség egyik legismertebb kirándulóhelye Fužine, amelyet tavai miatt a „hegyvidéki Riviérának” is neveznek. A Bajer-, Lepenica- és Potkoš-tó környéke gyalogos és kerékpáros kirándulásokhoz egyaránt ideális. A Bajer-tavat például egy mintegy 7 kilométeres séta- és kerékpárút öleli körbe, miközben a közeli Lokvarsko-tó erdős környezete is számos túraútvonal kiindulópontja. 

Fužinénél a Bajer- és a Lepenica-tavat összekötő, könnyen járható, 6,3 kilométeres útvonal minden korosztály számára jó választás, míg a Preradović-ösvény egy 892,5 méteres magaslatra vezet, ahonnan panoráma nyílik Fužinére és a Bajer-tóra.

A hűvösebb őszi idő, az erdők színkavalkádja és a nyári csúcsszezonnál nyugodtabb környezet különösen vonzóvá teszi Gorski Kotart azok számára, akik aktív pihenéssel, túrázással és természetközeli élményekkel hosszabbítanák meg az utazási szezont. A régió egyben azt is jól példázza, hogy Horvátország egész éves úti célként jóval többet kínál az adriai strandélménynél.

A magyar utazók rekordot döntő érdeklődése pedig azt mutatja, hogy Horvátország nemcsak megtartotta hagyományosan erős pozícióját a magyar piacon, hanem egyre több vendéget képes megszólítani a nyári főszezonon kívül is.