Elemzők megfelelőnek tartják a kiigazítás mértékét

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a brüsszeli elvárásoknak megfelel az egyenlegjavulás mértéke, és az intézkedésekkel egyértelműen elérhető az idei, GDP arányosan 2,5 százalék, jövőre pedig 2,2 százalékos államháztartási hiány. Sőt úgy vélte, olyan biztonsági tartalékok is vannak, amelyekkel akár pozitív meglepetést is hozhatnak az államháztartási eredmények, így azt sem tartotta kizártnak, hogy a deficit a GDP 2,2-2,3 százalékára csökken az idén. A pozitív kockázatok közé sorolta a nyugdíjpénztári átalakításból az idén még várható többletbevételt, illetve a kamatkiadásokat.

A konvergenciaprogram ugyanis a mostani kamatszinttel kalkulálta a jövőbeni kamatkiadásokat is, amelyek akár jelentősen is csökkenhetnek egy IMF/EU-megállapodást követő hozamcsökkenéssel - fejtette ki. Suppan Gergely nem tart attól, hogy az EU túlzottan szigorúan kifogásolná valamelyik új adónemet. Lehet, hogy egy-két tétel, például a tranzakciós adó nem fog tetszeni Brüsszelnek, de várhatóan elfogadja a csomagot - mondta. Hozzátette, hogy a pénzügyi tranzakciós adó a 30 ezres plafonnal nem annyira szigorú, mint ahogyan annak a korábban kiszivárgott hírek alapján tűnt.

A telekom és a tranzakciós adót is nehéz számszerűsíteni az elemző szerint, de Suppan Gergely úgy vélte, hogy nem jelent elviselhetetlen terhet sem a háztartásoknak, se a vállalkozásoknak, ezért nem is tartja valószínűnek, hogy a vállalatok emiatt külföldre vinnék számlavezetésüket. Az nagyon jó, hogy az internetadó nem került napirendre - jegyezte meg.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője is megfelelőnek tartotta a kiigazítás mértékét és elegendőnek a biztonsági tartalékokat. Kevesellet azonban a kiadáscsökkentő intézkedéseket. Mint mondta, a csomag jelentős része a bevétel növelésén alapul, ami minden esetben végrehajtási kockázattal jár. A kiadást visszafogó lépések azonban nem annyira konkrétek, és kevésbé számszerűsíthetők, holott az elemző szeri szerencsésebb lett volna, ha ezek képezik a csomag nagyobb részét. Az új, a korábbinál alacsonyabb növekedéssel számoló makropályát többé-kevésbé reálisnak nevezte Árokszállási Zoltán, és úgy vélte: több mint 50 százalék esélye van annak, hogy Brüsszel elfogadja a programot.

Az új adók mértéke nem húsbavágó ugyan, de makrogazdasági szinten jelentős, és várhatóan kissé visszaveti a fogyasztást az elemző szerint, így 1,5 százalékos jövő évi növekedési prognózisukat várhatóan néhány tized százalékponttal csökkentik. Az Equilor Befektetési Zrt. MTI-nek eljuttatott elemzésében úgy ítéli meg, hogy a program összességében javíthat Magyarország befektetői megítélésén, az igazi előrelépést azonban most az EU/IMF-hitelcsomag aláírása jelentené.

Az, hogy a prognózisok során a kormány lényegében az egy hónappal ezelőtti hozamszintekkel kalkulált, kedvező lehet, hiszen egy globális hangulatjavulás, vagy éppen a gazdasági aktivitás hazai javulása nyomán a tervezettnél kedvezőbben alakulhat költségvetés kiadási oldala. Más olvasatban azonban kiábrándíthatja a piaci szereplőket, mivel burkoltan jelezheti azt is, hogy a kormány rövid távon nem számol az EU/IMF-megállapodással, ami érdemben csökkentené a hozamokat. (MTI)