Elemzők szerint az MNB-kamatpálya az IMF-tárgyalásoktól függ
William Jackson, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó térségi közgazdásza a londoni konszenzussal megegyező mértékű kamatemelés bejelentése után úgy fogalmazott, hogy tekintettel a kormány és a jegybank "civakodására", az előkészítő jellegű IMF-tárgyalások félbeszakadására és a kötvénypiaci feszültségek legutóbbi jeleire, "korai lenne kizárni" a további, még agresszívabb kamatemelések lehetőségét a következő hónapokra. Jackson szerint a helyzet kényességét mutatja, hogy a jegybank olyan időszakban kénytelen kamatot emelni, amikor az euróövezeti kereslet gyengülése éppen "recesszióba sodorja" a magyar gazdaságot.
Az elemző szerint úgy tűnik, hogy a november óta végrehajtott 1,00 százalékpontnyi MNB-kamatemelés stabilizálta a piacokat, ám innentől fogva nagyon sok múlik azon, hogy milyen előrelépést sikerül elérni az IMF-tárgyalásokon. Jackson szerint "nem meglepő", hogy a megbeszélések elakadtak, hiszen "óriási a szakadék" a magyar kormány és a valutaalap által kívánatosnak tartott feltételrendszerek között.
A Capital Economics térségi közgazdásza szerint pozitív fejlemény volt a kormány és a bankszektor megállapodása a devizaalapú hitelek végtörlesztéséből eredő terhek megosztásáról, ám ezt "gyorsan semlegesítette" a jegybanktörvény-tervezet, amely miatt az IMF/EU-küldöttség végül idő előtt távozott. Jackson szerint a kormány azóta "enyhített hangnemén", és most már "szó van" a jegybanktörvény tervezetének módosításáról, de előretekintve "nem tudjuk kikerülni azt a következtetést, hogy az IMF-fel folytatandó tárgyalások nem haladnak majd simán".
A Capital Economics elemzője mindazonáltal annak a véleményének adott hangot, hogy az események végső soron megköthetik a kormányzat kezét. Magyarország erőteljesen függ a külföldi hitelforrásoktól; a bankszektornak jövőre hozzávetőleg 19 milliárd euró, a kormánynak mintegy 9 milliárd euró küladósságot kell megújítania. Mivel a bankok máris finanszírozási forrásszűkével kénytelenek szembesülni, és ez a finanszírozási nyomás valószínűleg még intenzívebbé válik az euróválság mélyülésével, nem zárható ki egy bankválság kialakulása.
Ebben az esetben Magyarországnak semmilyen más választása nem maradna, mint a visszatérés az IMF-hez - fejtegette a Capital Economics londoni felzárkózó térségi közgazdásza. Jackson szerint egyelőre "sok minden függőben van", de a helyzet jelenlegi állása alapján nagyobb a valószínűsége annak, hogy az MNB jövőre akár 1,00-2,00 százalékpontnyi további emelésre is rákényszerülhet, mint annak, hogy nem. Ha azonban a kormánynak - "akár válság hatására, akár nem" - sikerül IMF-támogatást szereznie, akkor "kamatcsökkentések sem okoznának meglepetést".
A Capital Economics elemzője ezzel kapcsolatban felidézte, hogy 2008-2009-ben, az akkori IMF-megállapodás megkötése utáni tizenkét hónapban összesen 4,50 százalékponttal csökkent az MNB-alapkamat. A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői keddi kommentárjukban úgy vélekedtek, hogy a kamatemelés utáni MNB-közlemény megfogalmazása "valamivel kevésbé volt héja" az előző havinál.
A ház szakértői a különbségek közül kiemelték, hogy a mostani szövegezés szerint újabb kamatemelések válhatnak szükségessé, ha a Magyarországgal kapcsolatos kockázati megítélés és az inflációs kilátás "jelentősen tovább romlik". A múlt havi MNB-közleményben ugyanakkor még az állt, hogy kamatemelésekre akkor lesz szükség, ha e két tényező "kedvezőtlen marad" - emelték ki a JP Morgan londoni szakértői. A cég közgazdászai mindebből arra következtettek, hogy most már "magasabban van a léc" a további MNB-kamatemelések előtt.
A JP Morgan elemzői közölték: alapeseti prognózisuk szerint a következő hónapokban nem változik a magyar jegybanki kamatszint, de ez az előrejelzés arra a feltételezésre alapul, hogy januárban megkezdődnek a hivatalos tárgyalások az IMF és az EU küldöttségeivel, és 2012 első negyedében sikerül megkötni egy elővigyázatossági jellegű készenléti megállapodást. A JP Morgan közgazdászai szerint a fő kockázatot erre az alapeseti előrejelzésre az jelentené, ha a kormány nem lenne hajlandó lemondani a jegybanktörvény vitatott módosításáról. (MTI)
