Elemzők: Az ország pénzügyi stabilitása múlik az IMF megállapodáson

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere szerint az alapkamat kilátásait döntően továbbra is az ország pénzügyi stabilitásának alakulása határozza meg. Kifejtette, hogy a bizonyos kérdésekben megosztottnak tűnő monetáris tanács a jegyzőkönyvek tanúsága szerint egy dologban, az IMF megállapodás sürgősségében egyetérteni látszik. Az elmúlt hónapban viszont több olyan információ került napvilágra, amely abba az irányba mutat, hogy a kormány nem törekszik gyors megállapodásra.

Bebesy Dániel szerint a megállapodás előtti devizakötvény kibocsátás lehetőségének meglebegtetése is inkább azt az üzenetet hordozta, hogy a jelenlegi magas finanszírozási költségek ellenére a döntéshozók komolyan fontolgatják a forrásbevonást, ami időlegesen csökkentené az IMF-re való rászorultságunkat. A piac jelzése a megugró hozamszintekkel egyértelmű volt, IMF nélkül a jelenlegi bizonytalan globális környezetben fölöslegesen nagy kockázatokat vállalna az ország - mutatott rá.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban. Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják. A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik.

Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat - vélekedett az elemző. Hozzátette, hogy az év végi kamatmérséklést az is indokolttá teszi, hogy várakozásai szerint a jövő év első felére a 3 százalékos inflációs cél továbbra is elérhetőnek tűnik, annak ellenére, hogy az infláció legutóbb jelentősen felülmúlta a várakozásokat. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője az irányadó ráta helyett sokkal fontosabbnak tartja a tanácstagok szavazatát és a saját véleményüket.

Az elemző szerint néhányan a kamatcsökkentésre szavazhattak, azonban a részletes szavazati listát csak az áprilisban megjelenő jegyzőkönyv tartalmazza majd. Kuti Ákos is felhívta a figyelmet, hogy egyre nehezebb tisztán látni a hitel-megállapodás kapcsán. Felidézte, hogy a múlt héten az Államadósság Kezelő Központ első embere, Töröcskei István jelezte, hogy folyamatosan szondázzák a piacot, hogy milyen feltételekkel lehetne kötvényt kibocsátani. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont úgy látja, csak az EU/IMF-megállapodás után érdemes devizakötvényt piacra dobni. Az Equilor véleménye szerint a piaci szereplők két tűz közé kerültek, egyelőre nem világos, hogy "az ÁKK - NGM meccset" melyik fél nyeri és hogyan alakulnak a hiteltárgyalások. (MTI)