Elemzők: állami pénzek dobták meg a hazai beruházásokat
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adatai szerint a múlt év utolsó negyedévében 7,0 százalékkal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és ezzel az első három negyedév 3,2 százalékos visszaesése után az év egészében 0,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint számítani lehetett a beruházások növekedésére tavaly az utolsó negyedévben, mert a kormányzat felpörgette az európai uniós pályázatok kifizetését.
Hozzátette: idén az első két negyedév várhatóan gyengén alakul, az év vége felé azonban javulhat a kép. Németh Dávid szerint összességében a múlt év egészében elért 0,6 százalékos többlet alacsony, ám nem jelent meglepetést az év során megjelent viszonylag gyenge adatok miatt. A részletes adatok azt mutatják, hogy sok szektorban leálltak a beruházások, az azok közel felét megvalósító, legalább 50 embert foglalkoztató vállalkozásoknál 6,2 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény. A szállítási és raktározási területen 7,4, a feldolgozóiparban 7,1, a szálláshely-szolgáltatásoknál 19,5, a kiskereskedelem és gépjármű-javítás esetében pedig 4,2 százalékos volt a visszaesés - ismertette az elemző.
Ugyanakkor az uniós forrásokhoz köthetően az állami beruházások meglódultak: a költségvetésben 70 százalékkal növekedett a beruházási teljesítmény. A humán-egészségügyben és a szociális ellátásban 110 százalékos volt a többlet, de 90 százalékkal nőttek a beruházások az úgynevezett közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban. Elmondta, egyelőre nehéz megmondani, hogy az idén miként alakulnak a beruházások. A fő kérdés az elemző szerint, hogy sikerül-e az uniós kifizetéseket kellő mértékben felgyorsítani. Az is látszik, hogy a kormányzat és a jegybank különböző programokkal igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne legyen visszaesés. Szintén fontos kérdés, hogy az építőipar várható fellendülése mekkora lökést ad majd a beruházásoknak - tette hozzá Németh Dávid. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a beruházások stagnáltak 2015-ben, ami gyenge teljesítmény az előző évekhez képest, hiszen 2013-ban 6,9 százalékkal, 2014-ben pedig 19,4 százalékkal nőttek a beruházások.
Az adatok alapján egyértelmű: a beruházásokat elsősorban az EU-s pénzek, illetve a költségvetés által finanszírozott projektek hajtották 2015-ben, míg idén kismértékű zsugorodás jöhet. Kitért arra, hogy az utolsó negyedéves növekedési ütem jelentősen felülmúlta az első három negyedévben látott értékeket, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a 2015-ös év végéig gyorsított ütemben lehetett lehívni az EU-s támogatásokat, illetve a költségvetés jelentős önerővel járult hozzá különböző EU-s támogatásokhoz kötődő projektek finanszírozásához. Megjegyezte, egyelőre nem látni, hogy honnan érkezne olyan impulzus, ami a versenyszférában kialakult beruházási űrt betöltené. Hozzátette: a részletes beruházási adatok megerősítik a véleményüket, hogy idén a GDP-növekedést elsősorban a háztartások fogyasztása, másodsorban pedig a külkereskedelem fogja hajtani, míg a beruházások idén kismértékben zsugorodhatnak. Idén az év egészére átlagosan 2,2 százalékos GDP növekedési ütemet várnak - jelezte.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szintén kiemelte: a növekedés az előző EU-ciklus tavaly év végi záráshoz kapcsolódott, mivel a költségvetésben 70 százalékkal nőttek a beruházások, miközben a vállalkozásoknál csökkenést mértek. Hozzátette: idén, a korábbi EU ciklus forrásainak intenzív lehívását követően, visszaesnek az uniós források, azonban a korábbi számításokhoz képest kisebb mértékben. Mivel az új EU-ciklus forrásainak 60 százaléka a gazdaságfejlesztést szolgálja, a vállalatok beruházásai élénkülhetnek, amit a javuló belső kereslet támogathat. Suppan Gergely, az állami beruházások visszaesése miatt, idén mintegy 1,5-2 százalékos csökkenésre számít a beruházások területén. Az új lakások áfájának csökkentése és a lakástámogatások kiterjesztése érdemben támogathatja a lakásberuházások felfutását, ennek pozitív hatása azonban inkább jövőre lesz érezhető. Jövőre az új EU-ciklus forrásainak lehívása is intenzívebbé válhat, így jövőre a beruházások növekedése meghaladhatja a 3 százalékot - vélekedett.
