Elemzők: az alacsony infláció segíti a reálbérek növekedését
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint januárban 6,0 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a versenyszférában 4,4 százalékos volt a bérnövekedés a múlt év első hónapjához képest, a költségvetés területén 8,6 százalékos. A közfoglalkoztatottakkal együtt 0,9 százalékos volt a bruttó keresetek éves növekedése. A nettó keresetek a bruttóval azonos ütemben változtak januárban. Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője hangsúlyozta: a januári 0,9 százalékos bruttó, illetve nettó növekedés alacsony, de ezt a közmunkaprogramok felfutása okozta.
Erőteljesen nőtt a közmunkások súlya az átlagban, ami lefelé torzítja az átlagos adatokat. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bérnövekedés 6 százalék volt, így a reálbérek a januári 0 százalékos infláció mellett 6 százalékkal nőttek - emelte ki a szakember, hozzátéve azt is, hogy a költségvetési szférában a pedagógus-béremelés hatására volt 8,6 százalékos bérnövekedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. Suppan Gergely szerint igen kedvező, hogy az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 8,2 százalékkal bővült. A növekedés a közmunkaprogramok nélkül is elérte az 1,8 százalékot.
A vállalkozásoknál 2 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma - mutatott rá. Az elemző 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít az idén, ami a várakozásuk szerinti 1 százalék alatti infláció mellett 3 százalékot kissé meghaladó reálbér-növekedést jelenthet. A reálbérek növekedése, valamint a munkaerőpiacon várható lassú javulás miatt a háztartások fogyasztásának mérsékelt, 1,5-2 százalékos bővülését várja. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy a januári bruttó átlagkeresetek növekedését egyértelműen a közfoglalkoztatás húzta le.
A foglalkoztatottság a statisztikai hivatal adatai alapján 8,2 százalékkal nőtt, de ennek jelentős részét, mintegy 70 százalékát is a közfoglalkoztatottak adták, nélkülük számolva csak 1,8 százalékos a növekedés - hangsúlyozta. Az elemző szerint fontos kérdés, hogy a közfoglalkoztatottak később át tudnak-e kerülni a versenyszférába, alkalmazottá tudnak-e válni. Egyelőre úgy látszik, hogy nem, de ilyen rövid idő alatt még nem lehet megalapozott következtetést levonni - fogalmazott. Azt Gabler Gergely is kedvezőnek tartja, hogy a vállalkozásoknál 2 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, tehát a versenyszférában is érezhető növekedés.
Az Erste Bank elemzője az idén 4-5 százalék közötti bruttó bérnövekedést valószínűsít. Mivel éves átlagban 1 százalékos inflációt és a gazdaság 1,9 százalékos bővülését várják, ami megteremtheti a bérnövekedés alapját, illetve a fogyasztás is el tud majd rugaszkodni a mélypontról - közölte az elemző. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében hangsúlyozta: az újabb reálbér-emelkedés tovább segíti a lakossági fogyasztás növelését, és ezen keresztül a gazdaság bővülését.
A kormány intézkedéseinek, mint a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, a januári nulla inflációnak és a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak meghatározó szerepe van a reálbér növekedésében - közölte a tárca. Az NGM közleményében úgy fogalmazott: a sikeres foglalkoztatáspolitikai intézkedések hatására egy év alatt 36 ezerrel, azaz 2 százalékkal nőtt a versenyszféra létszáma a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál.
A munkahelyek számának növekedése és a reálkeresetek folyamatos emelkedése kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására, továbbá hozzájárul a belső fogyasztási kereslet növekedéséhez is. A nemrégiben megjelent kiemelkedő ipari termelési, beruházási adatok is alátámasztják, hogy a kormány által kitűzött növekedési cél 2014-ben is tartható lesz - áll a közleményben. (MTI)
