Elemzők: megvalósult a tavalyi hiánycél, a fenntarthatóság kérdéses
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn azt közölte: az európai uniós módszertan szerint számolt államháztartási egyenleg tavaly az egyszeri tételekkel együtt előreláthatólag mintegy 976 milliárd forintos többletet mutat, amely a GDP 3,5 százaléka. Az NGM közleménye szerint - a részletes adatok alapján - az államháztartás 2011. évi pénzforgalmi hiánya - a helyi önkormányzatok nélkül - 1.734,4 milliárd forint volt, ami az éves eredeti előirányzat mintegy 2,5-szeresével, a törvényi módosított előirányzat 110 százalékával egyenlő. A tavalyi hiány 157,3 milliárd forinttal haladja meg a törvény által módosított 1.577,1 milliárd forint összegű előirányzatot. (Az eredeti, 2011. évi pénzforgalmi előirányzat 687,4 milliárd forint hiányt írt elő.)
Az NGM közleménye szerint ennek kialakulásában egyszeri tételek játszanak szerepet, amelyek összesen 1.114,6 milliárd forint kiadással jártak. Az egyszeri tételek nélkül az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya 619,8 milliárd forintot tett ki, ami valamivel kedvezőbb az eredeti előirányzatnál. Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője a fő számok alapján az MTI-nek elmondta: jelentős egyszeri tételek miatt "csúszott el" az év vége felé a hiányszám, de ki kell emelni, hogy a 3 százalék alatti hiánycél is az egyenleget több 100 milliárd forinttal javító egyszeri tételek - például válságadók, magánnyugdíjpénztári transzferek - hatására valósult meg. Hozzátette: a fő számok alapján "jól néz ki" az államháztartás helyzete, azonban a számok mögé nézve megkérdőjeleződik a fenntarthatóság, ez a 2012-es államháztartási folyamatokra is igaz.
Tóth Gergely elmondta: a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése mintegy 400 milliárd forintos kiesést jelentett a bevételi oldalon az előző évihez képest. A szakértő az idei kilátásokról elmondta: az általános forgalmi adó (áfa) kulcsának 2 százalékpontos emelése 150 milliárd forintos plusz bevételt eredményezhet, míg a jövedéki adóból tervezett bevételek álláspontja szerint nem érik el a tervezett szintet. Ennek Tóth Gergely szerint az az oka, hogy a jövedéki adó bevételek több mint fele az üzemanyagok jövedéki adója, a növekvő benzinárak pedig negatív hatással lehetnek a fogyasztásra. A belső fogyasztás nem annyira élénkül, emellett az áfa-emelés, valamint az 5 százalék körüli infláció még inkább visszavetheti a fogyasztást - mondta. Bár a kormány elkötelezett az idénre tervezett 2,5 százalékos hiány tartásában, kétséges ennek megvalósulása - vélekedett Tóth Gergely.
Az OTP Bank elemzője szerint az NGM által számolt 1.734 milliárd forint pénzforgalmi hiányt plusz 289 milliárd forinttal indokolt korrigálni egyrészt módszertani okokból, másrészt a költségvetésben szereplő egyszeri tételek miatt, a harmadik korrekció a költségvetésben elszámolt nyugdíjvagyon. A központi alrendszer így eredményül kapott alacsonyabb pénzforgalmi hiánya 1.445 milliárd forint, ami a GDP 5,2 százaléka. Kondora Szilárd, az OTP elemzője úgy vélte: az ESA-95 szerint a magán-nyugdíjpénztári bevétellel mintegy 3,2 százalékos GDP arányos többlet alakulhatott ki 2011-ben az államháztartásban (helyi önkormányzatokkal együtt), anélkül 6,9 százalék lehetett a tavalyi hiány.
Az elemző kifejtette: a módszertani okok miatti korrekció 696 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleghez vezet, ide sorolható a Mol részvénycsomagra fordított mintegy 500 milliárd forint, továbbá a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása 196 milliárd forint értékben. Az egyszeri tételek miatti korrekcióval 43 milliárd forinttal javul az egyenleg: a 220 milliárd forint áfa visszautalás, a MÁV-tól átvállalt 50 milliárd forint adósság és az MFB 120 milliárd forintos tőkeemelése utáni korrekcióval kedvezőbb lesz az egyenleg, míg a különadók 347 milliárd forintos korrekciója rontja azt. A nyugdíjpénztári bevétellel történő korrekció az OTP elemzője szerint mintegy 450 milliárd forinttal kedvezőtlenebb egyenleghez járult hozzá.
Kuti Ákos, az EQUILOR Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a február-márciusban publikálandó eredményszemléletű hiányról szóló adatok lesznek fontosabbak, a piac is erre fókuszál majd. Hozzáfűzte: a befektetőket nem "bolygatja meg" a pénzforgalmi hiány adata, inkább Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök keddi találkozójára, és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) tervezett hiteltárgyalásokra figyelnek. (MTI)
