Elhalasztották az ítélethirdetést az Erste Bank ügyében
A szeptember 10-én kihirdetett első fokú ítéletben a bíróság elutasította a felperes hitelintézet keresetét és 1 millió 270 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Elutasította a felperes azon indítványát is, hogy a bíróság a per felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve kezdeményezzen az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárást, továbbá nem tartotta szükségesnek igazságügyi szakértő kirendelését sem.
A bank fellebbezett a határozat ellen, és továbbra is az előzetes döntéshozatali eljárás és normakontroll kezdeményezését kérte. A magyar állam képviselője szerint nem állapítható meg a per alapját képező törvény alaptörvény-ellenessége és nem indokolt az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése sem, továbbá a részleges érvénytelenség megállapításának sincs helye. A tárgyaláson a felperes fenntartotta keresetét és az alperes is az ellenkérelmében foglaltakat. A felperes jogi képviselője szóbeli kiegészítésében azt mondta: "a fegyverek egyenlőségének joga a fellebbezési szakaszban sem tudott érvényesülni".
A bíróság nem kézbesítette számára az alperes ellenkérelmét, ami eljárási szabálysértés, azt október 6-án az alperestől kapta meg. Hozzáfűzte, hogy előadott ellenkérelme nem teljes körű, mert kidolgozására az idő rövidsége miatt nem volt lehetősége. Ez szerinte igazolja felperes korábbi, a fair eljárásra és a felkészülési idő rövidségére vonatkozó álláspontját. Az alperes jogi képviselője szerint a felperesnek megfelelő idő állt rendelkezésére a felkészülésre, tekintettel arra, hogy az alperes lényegében osztotta a bíróság megállapításait, a 40 oldalas ellenkérelem lényeges újdonságot nem tartalmazott.
A bíró a felek meghallgatása után szünetet rendelt el. A tanácselnök ezt követően arról érdeklődött, a felperes mit ért pontosan blanketta kikötésnek. A bank jogi képviselője elmondta: az adós választhat, hogy devizában vagy forintban teljesít, amit havonta módosíthattak. A perben azt kell eldönteni, hogy mi a per tárgya, az egyedi szerződés vagy a blanketta. A felperes szerint az utóbbi lehet, ami minden szabad felhasználású devizahitelre vonatkozik. A bank ennek megfelelően kiegészítette kérelmét: az ítélet megváltoztatását kéri a szabad felhasználású hitelek tekintetében, annak kimondását, hogy jelen törvény hatálya azokra nem terjed ki, elbírálásukra az első fokú bíróságnak nem lett volt hatásköre.
Az alperes erre reagálva kifejtette: amennyiben a fogyasztó döntésétől függött, hogy forintban vagy devizában teljesít, lényegében őt illette meg az egyoldalú szerződésmódosítás joga. Ha azonban adott időszakban a forintban való törlesztést választotta, arra a devizaalapú szerződések szerint kell az ászf-et megítélni. Álláspontja szerint, ha az adott időszakban devizalapúnak minősült a szerződés, a jelen perben született ítélet lesz irányadó, ellenkező esetben az elszámolási törvény szerinti eljárásrendben esetlegesen születő ítélet. (MTI)
