Elutasította a londoni alsóház a Brexit feltételeiről szóló megállapodást
Theresa May miniszterelnök a voksolás után bejelentette: az alsóház szerdán arról tart vitát és szavazást, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e megállapodás nélkül az Európai Unióból, és ha ezt a lehetőséget a képviselők elutasítják, csütörtökön arról tartanak vitát és szavaznak, hogy a kormány kérje-e az EU-tól a jelenlegi törvényi helyzet alapján március 29-én esedékes Brexit elhalasztását.
A Brexit-egyezményre 242, a megállapodás ellen 391 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 149 fős többséggel vetette el a megállapodást.
A brit parlament választott kamarája két hónapon belül másodszor utasította el a konzervatív párti kormány által novemberben elért 585 oldalas egyezményt.
Az alsóház először január 15-én voksolt a Brexit-csomagról, és akkor az újkori brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel vetette el a megállapodást.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Michel Barnier, a bizottság Brexit-főtárgyalója a keddi szavazás előtt egy nappal Strasbourgban fogadta Theresa Mayt. A találkozón olyan jogi garanciákról született megállapodás, amelyek alapján az EU nem tarthatja meghatározatlan ideig az Egyesült Királyságot az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célzó mechanizmus (backstop) hatálya alatt.
Az elért jogi garanciák értelmében ha az EU rosszhiszeműen ezt mégis megpróbálná, az a kétoldalú kötelezettségvállalás nyílt megsértése lenne, és az Egyesült Királyság ezt az eljárást független döntőbírósági fórum előtt támadhatná meg.
A kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a szintén erősen EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) kezdettől elfogadhatatlannak tartotta a backstop-mechanizmust. A backstop-záradék alapján ugyanis az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig az unió egységes belső piacának egyes szabályozói is érvényben maradnának, ha Londonnak nem sikerülne olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutnia az EU-val, amely önmagában feleslegessé tenné e mechanizmus alkalmazását.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
A hétfő esti strasbourgi megállapodás célja az EU-szkeptikus képviselők e félelmeinek eloszlatása lett volna, a keményvonalas alsóházi Brexit-tábor azonban már a kedd esti voksolás előtt jelezte, hogy az EU új kötelezettségvállalásait sem tekinti elégséges jogi garanciának, és nem szavazza meg a Brexit-egyezményt.
A Brexit-párti képviselők eleve azt követelték, hogy az unió a Brexit-megállapodásba építse bele a backstop-záradékot ellensúlyozó garanciákat, az EU azonban határozottan elvetette a kilépési megállapodás újbóli megnyitását.
A Brexit-egyezmény elfogadásának egyébként is csekély esélyét még tovább csökkentette, hogy Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsosa a keddi vitanap előtt közzétett jogi állásfoglalásában leszögezte: értelmezése szerint az EU-val előző nap elért új megállapodás mérsékelte, de nem szüntette meg annak a kockázatát, hogy az Egyesült Királyság akarata ellenére, határozatlan ideig a backstop-mechanizmus hatálya alatt maradjon.
A Brexit-egyezmény kedd esti elutasítása után Theresa May az alsóházban bejelentette: a kormány szerdán azt terjeszti a képviselők elé vitára és szavazásra, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e megállapodás nélkül az Európai Unióból.
May bejelentése szerint ha a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét szerdán a képviselők elutasítják, a kormány csütörtökön arról kezdeményez vitanapot és szavazást, hogy a London kérje-e az EU-tól a Brexit elhalasztását.
Az alsóházban jelentős többségben vannak azok a képviselők, akik nem támogatják a megállapodás nélküli kilépést, így van esély arra, hogy ezt a ház szerdán leszavazza, vagyis nem kizárható, hogy csütörtökön valóban napirendre kerül a Brexit halasztásáról szóló indítvány.
Theresa May közölte: ha a ház a március 29-én esedékes Brexit elhalasztására szavaz, a kormány kérni fogja ehhez az EU hozzájárulását, és beterjeszti a halasztáshoz szükséges törvényjavaslatot.
May 2017. március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben - ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg - kétévi időtávlatot biztosít, vagyis a határidő idén március 29-én lejár, és a jelenlegi törvényi helyzet alapján aznap a brit EU-tagság automatikusan megszűnik, akár sikerül erről megállapodást kötni, akár nem.
A határidő meghosszabbítására az 50. cikkely lehetőség ad, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges.
Halasztás kérése esetén - ahogy arra kedd este Theresa May is utalt - törvénymódosításra is szükség van, mivel a brit kormány már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy az EU-tagság idén március 29-én, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.
Kedd esti felszólalásában a kormányfő figyelmeztette a képviselőket: halasztás kérése esetén azt EU tudni akarja majd, hogy Nagy-Britannia pontosan mire akarja felhasználni a határidő kiterjesztését. May szerint az unió felteheti azt a kérdést, hogy London vissza akarja-e vonni 50. cikkely aktiválásáról hozott döntést - vagyis le akarja-e állítani a Brexit-folyamatot -, és megkérdezheti azt is, hogy Nagy-Britannia újabb népszavazást akar-e tartani az EU-tagságról.
A 2016-ban tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százaléka voksolt a kilépésre.
