17 milliárd dollár tűnt el a stabilcoin-piacról, mégis rekordot döntött a forgalom
A kriptopiacon az elmúlt hetekben gyakran lehetett hallani a stabilcoin-szektor 10 milliárd dolláros visszaeséséről. Ez az adat azonban már elavult. A stabilcoinok együttes piaci kapitalizációja a 2026. május 17-én elért 320,8 milliárd dolláros csúcsról augusztus 2-ára 303,8 milliárd dollárra csökkent.
Ez összesen 17 milliárd dolláros, vagyis 5,3 százalékos visszaesést jelent. A csökkenés ráadásul nem állt meg július közepén: csak július utolsó hetében megközelítőleg 3 milliárd dollárnyi stabilcoin került ki a forgalomból.
A piaci folyamat értelmezése azonban korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek a kapitalizációs adatok alapján látszik. Ugyanabban az időszakban, amikor a stabilcoin-kínálat több éve nem látott ütemben zsugorodott, a stabilcoinokkal lebonyolított elszámolási forgalom történelmi rekordot ért el.
A kínálat tehát csökken, a használat viszont gyorsul. Ez arra utal, hogy a stabilcoin-piac nem feltétlenül gyengül, hanem átalakul: a befektetők és vállalatok egyre kevésbé tartják tétlenül a digitális dollárokat, és egyre gyakrabban használják azokat fizetésekre, elszámolásra, kereskedésre és likviditáskezelésre.
A stabilcoin-piac legfontosabb számai
A stabilcoin-szektor aktuális helyzetét néhány adat különösen jól szemlélteti:
| Mutató | Korábbi érték | 2026. augusztus 2. | Változás |
|---|---|---|---|
| Teljes stabilcoin-piaci kapitalizáció | 320,8 milliárd dollár | 303,8 milliárd dollár | –17 milliárd dollár, –5,3% |
| USDT forgalomban lévő mennyisége | körülbelül 190 milliárd dollár | körülbelül 184 milliárd dollár | mintegy –6 milliárd dollár |
| USDC forgalomban lévő mennyisége | közel 80 milliárd dollár | 73–74 milliárd dollár | mintegy –7 milliárd dollár |
| Havi korrigált tranzakciós volumen | körülbelül 1,1 billió dollár | 1,79 billió dollár | +63% |
| Stabilcoinok havi forgási sebessége | körülbelül 3 fordulat | körülbelül 6 fordulat | kétszeres növekedés két év alatt |
Júniusban önmagában 7,7 milliárd dollárral csökkent a forgalomban lévő stabilcoinok összértéke. Ez volt a legnagyobb havi visszaesés a Terra 2022. májusi összeomlása óta.
A hasonlóság azonban nagyrészt itt véget is ér. A mostani zsugorodást nem kísérik árfolyamrögzítési problémák, tömeges fizetésképtelenségi félelmek vagy elakadt visszaváltások. A legnagyobb stabilcoinok továbbra is tartják az egy dollár körüli árfolyamukat, a kibocsátók pedig teljesítik a visszaváltási igényeket.
Mi történik valójában a stabilcoin-kapitalizációval?
A stabilcoinok piaci kapitalizációja leegyszerűsítve a forgalomban lévő tokenek összértékét jelenti. Amennyiben a felhasználók több stabilcoint váltanak vissza hagyományos pénzre, mint amennyit a kibocsátók újonnan létrehoznak, a teljes piaci kapitalizáció csökken.
Május közepe óta mindkét vezető dolláralapú stabilcoin kínálata zsugorodott. A Tether által kibocsátott USDT forgalma nagyjából 190 milliárd dollárról 184 milliárd dollárra esett. A Circle USDC-je pedig a márciusi, közel 80 milliárd dolláros csúcsról 73–74 milliárd dollár környékére csökkent.
A fennmaradó visszaesés a kisebb stabilcoinok között oszlik meg.
A folyamat hasonló ahhoz, amikor pénz távozik egy pénzpiaci alapból. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az alap vagy a stabilcoin-kibocsátó működésében probléma lenne. A befektetők egyszerűen visszakérik a pénzüket, a kibocsátó pedig bevonja és megsemmisíti a visszaváltott tokeneket.
Egy megfelelően fedezett stabilcoin esetében a mérleg mindkét oldala egyszerre csökken. Ha például egymilliárd dollárnyi USDT-t váltanak vissza, a Tether egymilliárd dollárt fizet ki, miközben ugyanekkora értékű USDT-t von ki a forgalomból. A kötelezettség és az azt fedező eszközállomány párhuzamosan zsugorodik.
Ez nem rontja automatikusan a tartalékfedezeti arányt. A kibocsátó legfontosabb vesztesége az, hogy a visszaváltott tokenek mögött korábban tartott amerikai állampapírok a jövőben már nem termelnek kamatbevételt.
Nem egy újabb Terra-típusú összeomlás zajlik
A 2022-es stabilcoin-válság során a szektor teljes kapitalizációja 166 milliárd dollárról 122 milliárd dollárra zuhant. Ez körülbelül 26 százalékos csökkenést jelentett, amely nagyjából egy év alatt ment végbe.
A visszaesést akkor egy körülbelül 40 milliárd dolláros algoritmikus stabilcoin-ökoszisztéma összeomlása, több árfolyamrögzítési probléma és súlyos fizetőképességi félelem kísérte. A TerraUSD elveszítette a dollárhoz kötött árfolyamát, a LUNA értéke gyakorlatilag megsemmisült, a piaci bizalom pedig hónapokra megrendült.
A 2026-os helyzet egészen más képet mutat.
A mostani 5,3 százalékos visszaesés tizenegy hét alatt következett be, miközben a vezető stabilcoinok árfolyama stabil maradt. Nincs jele annak, hogy a kibocsátók ne tudnák teljesíteni a visszaváltásokat, és a szektor legnagyobb szereplői továbbra is rendkívül nyereségesek.
A Tether például a zsugorodó USDT-kínálat ellenére 1,5 milliárd dolláros negyedéves nyereségről és 4,11 milliárd dollárnyi többlettartalékról számolt be. Ez jól mutatja, hogy a vállalat üzleti modellje még alacsonyabb forgalomban lévő állomány mellett is jelentős bevételt termelhet.
A rövid lejáratú amerikai állampapírok hozama ugyanis ekkora tartalékállomány mellett óriási kamatbevételt biztosít. A mintegy 184 milliárd dolláros USDT-állomány még a visszaesés után is rendkívül erős bevételi alapot jelent.
A kapitalizáció csökkenése ezért jelenleg sokkal inkább a stabilcoinok áthelyeződéséről és aktívabb felhasználásáról szól, mintsem a kibocsátók fizetőképességének romlásáról.
Három tényező csökkenti a stabilcoinok kínálatát
A stabilcoin-piaci kapitalizáció visszaesése mögött három, egymással párhuzamosan jelentkező folyamat áll.
1. A kriptopiaci kereskedési aktivitás visszaesése
A szélesebb kriptopiac júniusban és júliusban konszolidációs szakaszba került. A kockázatos eszközök árfolyamának gyengülése és a mérséklődő spekuláció miatt kevesebb olyan tőke maradt stabilcoinban, amely korábban új kereskedési lehetőségekre várt.
A stabilcoinokat a befektetők gyakran „száraz puskaporként” tartják a kriptotőzsdéken. Amikor a piaci aktivitás csökken, vagy a kereskedők teljesen kiszállnak a digitális eszközökből, ezeket az egyenlegeket gyakran fiatpénzre váltják vissza.
A stabilcoin-kínálat zsugorodása ezért részben a kereskedési célú tartalékok csökkenésével magyarázható.
2. A MiCA átrendezi az európai stabilcoin-piacot
Az Európai Unió kriptoeszközök piacairól szóló szabályozása, a MiCA, 2026. július 1-jén új végrehajtási szakaszba lépett. Az engedéllyel nem rendelkező stabilcoinok forgalmazása egyre nehezebbé vált az uniós engedéllyel működő platformokon.
Ennek egyik legfontosabb következménye, hogy több európai szolgáltató korlátozza vagy megszünteti az USDT elérhetőségét. Egyes platformok nemcsak a kereskedést állítják le, hanem a határidő után megmaradó egyenlegeket automatikusan euróra vagy más fiatpénzre válthatják át.
A Revolut például 2026. augusztus 31-ig vezeti ki az USDT-t európai ügyfelei számára. Az ilyen intézkedések mechanikusan csökkentik a token forgalomban lévő mennyiségét, hiszen a visszaváltott USDT-t a kibocsátó bevonja.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tőke teljesen elhagyja a kriptopiacot. Az összegek egy része más, MiCA-kompatibilis stabilcoinokba, szabályozott digitális pénzekbe vagy fiatpénzalapú kereskedési párokba vándorolhat.
3. Megnőtt a tétlen stabilcoinok alternatív költsége
A magas rövid távú kamatkörnyezetben komoly költséget jelenthet nagy összegű, kamatot nem fizető stabilcoin-egyenlegeket tartani.
Miközben a stabilcoin-kibocsátók a fedezetként tartott állampapírok után hozamot kapnak, a tokenek tulajdonosai általában nem részesülnek közvetlenül ebből a kamatbevételből. Egy vállalati vagy intézményi pénzügyi vezető ezért könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a nem használt stabilcoin-egyenlegeket érdemes rövid lejáratú, hozamtermelő eszközökbe áthelyezni.
A vállalati treasury-k egyre hatékonyabban kezelik a blokkláncon tartott likviditást. Csak annyi stabilcoint hagynak az operatív tárcákban, amennyi a rövid távú fizetésekhez és elszámolásokhoz szükséges, a fennmaradó összeget pedig hozamtermelő eszközökbe söprik át.
Ez csökkenti a forgalomban lévő tétlen stabilcoin-állományt, miközben nem feltétlenül mérsékli a tényleges gazdasági felhasználást.
A Tether és a Circle eltérő stratégiát követ
A két legnagyobb stabilcoin-kibocsátó teljesen eltérő módon reagál a piaci és szabályozási változásokra.
A Tether elsősorban a pénzügyi erejét hangsúlyozza. A vállalat a forgalomban lévő USDT mennyiségének csökkenése közben is jelentős nyereséget és több milliárd dolláros többlettartalékot tudott felmutatni.
A Tether üzleti modelljét az teszi különösen jövedelmezővé, hogy a tokenek mögötti tartalék jelentős részét rövid lejáratú amerikai állampapírokban tartja. Az ezekből származó hozam akkor is hatalmas bevételt biztosíthat, ha néhány milliárd dollárral csökken az USDT-kínálat.
A vállalat ugyanakkor nem törekszik mindenáron arra, hogy megszerezze a MiCA szerinti európai engedélyeket. Ez azt jelenti, hogy jövőbeli növekedése egyre inkább az Európai Unión kívüli piacokra, a feltörekvő gazdaságokra, a dollárhiánnyal küzdő országokra és a globális kriptokereskedelemre koncentrálódhat.
A Circle ezzel szemben szabályozási oldalról építkezik. Stratégiája rövid távon akár az USDC-kínálat zsugorodását is elfogadható árnak tekintheti azért, hogy hosszabb távon erős pozíciót szerezzen az amerikai és az európai szabályozott piacon.
A vállalat 2026 júliusában két fontos amerikai engedélyt is megszerzett. Ezek révén a Circle saját tartalékainak őrzését és kezelését egyre közvetlenebbül végezheti az Egyesült Államok szabályozási rendszerén belül.
Az USDC emellett a MiCA követelményeinek is megfelel, így a Circle különösen kedvező helyzetbe kerülhet azokon az európai platformokon, amelyek kénytelenek kivezetni az engedéllyel nem rendelkező stabilcoinokat.
A Tether tehát továbbra is a globális, kevésbé egységesen szabályozott piacokra építhet, míg a Circle a szabályozott intézményi infrastruktúra egyik vezető szereplőjévé válhat.
Csökkenő kínálat mellett rekordot döntött a forgalom
A stabilcoin-piac legérdekesebb ellentmondása, hogy miközben a forgalomban lévő tokenek értéke csökkent, a velük lebonyolított tranzakciók volumene meredeken emelkedett.
2026 júniusában a korrigált stabilcoin-elszámolási volumen elérte az 1,79 billió dollárt. Ez 63 százalékos növekedést jelentett májushoz képest.
Vagyis ugyanaz a hónap, amely a Terra összeomlása óta a legnagyobb kínálati visszaesést hozta, egyben a stabilcoin-fizetések és -elszámolások legerősebb hónapja is lett.
A teljes 2025-ös év korrigált stabilcoin-forgalma körülbelül 10,8 billió dollárt tett ki, míg a nyers, szűrés nélküli tranzakciós volumen megközelítette a 33 billió dollárt.
A különbség azért fontos, mert a blokkláncokon megjelenő nyers adatokban automatizált műveletek, tőzsdei belső átvezetések, arbitrázstratégiák és olyan technikai tranzakciók is szerepelhetnek, amelyek nem tekinthetők hagyományos értelemben vett gazdasági fizetésnek.
A korrigált volumen ezeket igyekszik kiszűrni, így jobban mutatja a stabilcoinok tényleges gazdasági használatát.
Mi az a stabilcoin-forgási sebesség?
A stabilcoinok forgási sebessége azt mutatja meg, hogy egy adott időszak alatt átlagosan hányszor cserél gazdát a forgalomban lévő stabilcoin-állomány.
A mutató kiszámításához a havi tranzakciós vagy elszámolási volument elosztják a forgalomban lévő stabilcoinok átlagos értékével.
A stabilcoinok havi forgási sebessége jelenleg körülbelül hat fordulat. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, forgalomban lévő stabilcoin-dollár havonta nagyjából hatszor vesz részt valamilyen tranzakcióban vagy elszámolásban.
Két évvel korábban ez az érték még megközelítőleg három volt. A forgási sebesség tehát hozzávetőleg megduplázódott.
Ez alapvetően átírja a stabilcoin-piacról alkotott képet. Korábban a szektor erejét elsősorban a folyamatosan emelkedő piaci kapitalizációval azonosították. Minél több dollárnyi stabilcoin volt forgalomban, annál nagyobbnak és sikeresebbnek tűnt a piac.
A stabilcoinok azonban fokozatosan fizetési és elszámolási infrastruktúrává válnak. Egy ilyen rendszer hatékonyságát nem kizárólag az mutatja meg, hogy mennyi pénzt tárol, hanem az is, hogy ugyanaz a pénzmennyiség mekkora forgalmat képes kiszolgálni.
Kevesebb digitális dollár tehát több tranzakciót bonyolít le. Ez a folyamat nem feltétlenül a piac leépülését, hanem a tőke hatékonyabb felhasználását jelzi.
A stabilcoinok egyre kevésbé parkolópályaként működnek
A korábbi kriptopiaci ciklusokban a stabilcoinok jelentős része passzívan várakozott a tőzsdéken és a decentralizált pénzügyi protokollokban. A befektetők gyakran azért tartottak USDT-t vagy USDC-t, hogy gyorsan vásárolhassanak bitcoint, ethert vagy más kriptoeszközöket.
Ez a funkció továbbra is fontos, de a stabilcoinok szerepe jelentősen kibővült.
Egyre több vállalat használja őket nemzetközi beszállítói kifizetésekre, határokon átnyúló pénzmozgásokra, elszámolásokra, vállalati treasury-műveletekre és olyan országokban történő dolláralapú megtakarításra, ahol a helyi deviza gyenge vagy nehezen hozzáférhető az amerikai dollár.
A stabilcoin-piac ezért egyre kevésbé hasonlít tétlen kriptotőke parkolójára, és egyre inkább egy globális fizetési hálózatra.
Egy hatékony fizetési rendszernek nincs szüksége arra, hogy folyamatosan növekvő mennyiségű pénzt tartson tétlenül. Az optimális modellben a rendelkezésre álló likviditás gyorsan mozog, és ugyanaz az egység több tranzakciót is kiszolgál.
A jelenlegi adatok alapján pontosan ez történik a stabilcoinokkal.
Szabályozási verseny indult Európa és az Egyesült Államok között
A stabilcoin-piac átalakulását két, eltérő irányba mutató szabályozási rendszer gyorsítja.
Európában a MiCA egyre szigorúbban korlátozza azokat a stabilcoinokat, amelyek nem rendelkeznek a szükséges uniós engedélyekkel. A szabályozott tőzsdék és pénzügyi szolgáltatók ezért kénytelenek eltávolítani vagy korlátozni ezeket a termékeket.
A folyamat különösen az USDT európai jelenlétét érinti. Ahogy a platformok megszüntetik az USDT-alapú kereskedést és automatikusan átváltják az ügyfelek egyenlegeit, csökken a token európai forgalma.
Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan inkább szabályozott belépési lehetőségeket nyit a bankok, letétkezelők és engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalatok számára.
Az új amerikai keretrendszer lehetővé teszi, hogy megfelelő tartalékokkal, rendszeres ellenőrzéssel és engedéllyel rendelkező szereplők digitális dollárokat bocsássanak ki vagy stabilcoin-tartalékokat kezeljenek.
A szabályozási változás hatására bankok, technológiai vállalatok és kriptós infrastruktúra-szolgáltatók egész sora készülhet saját stabilcoin vagy blokkláncalapú fizetési megoldás elindítására.
A tőke tehát nem egyszerűen eltűnik a stabilcoin-piacról. Egyre gyakrabban más tokenbe, más platformra vagy más joghatóságba költözik.
A digitális dollárokat eredetileg határok nélküli pénzügyi eszközökként pozicionálták, 2026-ra azonban a stabilcoinok szabályozási szempontból egyre inkább „útlevelet” kapnak. A kibocsátó engedélyei, tartalékkezelése és működési helye közvetlenül meghatározhatja, hogy egy token hol és milyen formában használható.
A befektetők továbbra is hisznek a stabilcoin-infrastruktúrában
A kockázatitőke-befektetők láthatóan nem a szektor hanyatlásának jeleként értelmezik a kapitalizáció csökkenését.
Egy stabilcoin-elszámolásokra épülő klíringbanki infrastruktúrát fejlesztő vállalat például a piaci visszaesés közepén 180 millió dolláros tőkebevonást hajtott végre.
Emellett akár húsz bank és technológiai vállalat is készülhet saját stabilcoin kibocsátására az új amerikai szabályozási környezetben.
Ez azt mutatja, hogy az intézményi szereplők hosszabb távon nem kisebb, hanem jóval nagyobb stabilcoin-piacra számítanak. A jelenlegi visszaesést inkább átmeneti szabályozási tisztulásnak és a likviditás átrendeződésének tekintik.
A befektetési tézis szerint a szabályozás rövid távon ugyan kiszoríthat bizonyos tokeneket és csökkentheti a forgalomban lévő állományt, hosszabb távon azonban megbízhatóbb, intézményi szempontból is elfogadható infrastruktúrát hozhat létre.
Ronthatja-e a kriptopiaci likviditást a kisebb stabilcoin-kínálat?
Bizonyos mértékben igen. A stabilcoinok a kriptotőzsdék kereskedési párjainak és ajánlati könyveinek meghatározó elszámolási eszközei.
Amennyiben egy adott platformon csökken a leggyakrabban használt stabilcoin mennyisége, vékonyabbá válhat az ajánlati könyv. Ez nagyobb vételi és eladási árkülönbséghez, magasabb csúszáshoz és kedvezőtlenebb végrehajtási árakhoz vezethet.
A hatás azonban nem feltétlenül jelenik meg a teljes piacon egyszerre. Sokkal inkább földrajzi és platformonkénti likviditási különbségek alakulhatnak ki.
Egy olyan európai tőzsdén például, ahol az USDT korábban domináns elszámolási eszköz volt, átmeneti likviditási zavar jelentkezhet az USDT-párok kivezetésekor. Ha azonban a kereskedők gyorsan USDC-re, euróalapú stabilcoinra vagy közvetlen fiatpénzes párra váltanak, az aggregált kereskedési aktivitás kevésbé sérül.
A júniusi 1,79 billió dolláros rekordforgalom azt mutatja, hogy a megmaradt stabilcoin-állomány jelenleg elegendő sebességgel mozog ahhoz, hogy minden korábbinál nagyobb tranzakciós volument szolgáljon ki.
A likviditási kérdés ezért nem kizárólag arról szól, hogy összesen mennyi stabilcoin van forgalomban. Legalább ilyen fontos, hogy a likviditás mely tokenekben, mely tőzsdéken és mely joghatóságokban koncentrálódik.
Mi várható a stabilcoin-piacon?
A következő hónapokban három meghatározó folyamat alakíthatja a stabilcoin-szektort.
A teljes kapitalizáció 300 milliárd dollár alá is csökkenhet
Az augusztus végi európai kivezetések és automatikus átváltások további USDT-visszaváltásokat indíthatnak el. Mivel az európai piacon egyelőre nincs olyan gyorsan növekvő, szabályozott alternatíva, amely teljes egészében ellensúlyozná a csökkenést, a stabilcoinok összértéke akár a 300 milliárd dolláros szintet is tesztelheti.
Ez pszichológiailag fontos határ lehet, gazdasági értelemben azonban önmagában keveset mondana a szektor egészségi állapotáról. Amennyiben a tranzakciós volumen tovább emelkedik, a kerek szám alá történő visszaesés inkább kommunikációs, mint fundamentális jelentőségű lenne.
Növekedhet az USDC részesedése a szabályozott piacokon
A Circle amerikai engedélyei és európai MiCA-megfelelése egyedülálló helyzetbe hozhatja az USDC-t.
A token egyszerre lehet vonzó azoknak az európai szolgáltatóknak, amelyek engedélyezett stabilcoint keresnek, valamint azoknak az amerikai intézményeknek, amelyek szigorúan szabályozott, átlátható tartalékkezelésű digitális dollárt szeretnének használni.
Az USDC forgalmának tartós növekedése fontos jele lenne annak, hogy a stabilcoin-piacról nem tőkekivonás zajlik, hanem a likviditás szabályozott tokenekbe vándorol át.
A kapitalizáció helyett a forgási sebesség kerülhet előtérbe
A stabilcoin-kibocsátók és a kriptopiaci elemzők várhatóan egyre gyakrabban hangsúlyozzák majd a tranzakciós volument és a forgási sebességet.
Ennek egyszerű oka van: miközben a piaci kapitalizáció csökken, ezek a mutatók emelkednek.
A stabilcoinok sikerének mérésében ezért fokozatos szemléletváltás jöhet. A hangsúly nem azon lesz, hogy mennyi digitális dollár áll tétlenül a felhasználók tárcáiban, hanem azon, hogy a meglévő tokenállomány mekkora gazdasági forgalmat képes lebonyolítani.
A 2026-os nyár ebből a szempontból fordulópontként vonulhat be a stabilcoin-piac történetébe: miközben 17 milliárd dollárral csökkent a kínálat, az elszámolási forgalom új rekordot állított fel.
Gyakran ismételt kérdések
Miért csökken a stabilcoinok piaci kapitalizációja 2026-ban?
A visszaesés mögött három fő tényező áll: a szélesebb kriptopiaci konszolidációhoz kapcsolódó visszaváltások, az engedéllyel nem rendelkező stabilcoinok MiCA miatti európai kivezetése, valamint a tétlen, kamatot nem fizető stabilcoin-egyenlegek hozamtermelő eszközökbe történő áthelyezése.
A teljes stabilcoin-kínálat a május 17-i 320,8 milliárd dolláros csúcsról augusztus 2-ára 303,8 milliárd dollárra csökkent.
Mennyivel csökkent az USDT piaci kapitalizációja?
Az USDT forgalomban lévő mennyisége körülbelül 6 milliárd dollárral csökkent. A májusi, nagyjából 190 milliárd dolláros csúcs után augusztus elején megközelítőleg 184 milliárd dollárnyi USDT volt forgalomban.
A visszaeséshez az európai kivezetések és a MiCA-megfelelés hiánya is hozzájárulhatott.
Újabb Terra-típusú összeomlás fenyeget?
A jelenlegi adatok alapján nem. A legnagyobb stabilcoinok tartják a dollárhoz kötött árfolyamukat, a visszaváltások rendben teljesülnek, és nincs széles körű fizetőképességi probléma.
A mostani folyamat sokkal inkább a tőke áthelyeződését, a szabályozási alkalmazkodást és a tétlen stabilcoin-állomány csökkenését jelzi.
Mit jelent a stabilcoinok forgási sebessége?
A forgási sebesség azt mutatja meg, hogy egy átlagos stabilcoin-dollár egy hónap alatt hányszor vesz részt tranzakcióban vagy elszámolásban.
A mutató jelenleg körülbelül hat havi fordulat, ami hozzávetőleg kétszerese a két évvel korábbi értéknek. A növekvő forgási sebesség azt jelzi, hogy a stabilcoinokat egyre aktívabban használják.
Mely stabilcoinok profitálhatnak a MiCA átrendeződéséből?
Elsősorban azok a tokenek, amelyek kibocsátói rendelkeznek a szükséges európai engedélyekkel. Az USDC különösen kedvező helyzetben lehet, mivel a Circle Európában és az Egyesült Államokban is erős szabályozási pozíciót épített ki.
Az európai elektronikus pénz tokenek és más MiCA-kompatibilis stabilcoinok szintén részesedést szerezhetnek az USDT által elveszített forgalomból.
Csökkenti a kriptopiaci likviditást a kisebb stabilcoin-kínálat?
Egyes tőzsdéken és kereskedési párokban igen. A stabilcoinok mennyiségének csökkenése vékonyabb ajánlati könyveket és nagyobb árfolyamcsúszást okozhat.
A rekordméretű tranzakciós volumen ugyanakkor azt mutatja, hogy a megmaradt stabilcoin-állomány rendkívül hatékonyan mozog. A legfontosabb kérdés ezért az, hogyan oszlik el a likviditás a különböző tokenek, platformok és régiók között.
Hol követhető élőben a stabilcoinok piaci kapitalizációja?
A stabilcoinok teljes és kibocsátónkénti forgalmi adatai több blokklánc-elemző felületen is napi bontásban követhetők. A tartalékok állapotáról emellett a vezető kibocsátók rendszeres pénzügyi jelentései és tartalékigazolásai adnak részletesebb képet.