Energia Klub - a pártok alig foglalkoznak az energiával

"Az energia- és klímapolitika legfontosabb területei a pártok 2010-es választási programjának tükrében" című tanulmányban az Energia Klub szakértői a 2009-es európai parlamenti választásokon legalább két százalékot elért pártok - a Fidesz, a Jobbik, a Magyar Demokrata Fórum, az MSZP és a Lehet Más a Politika (LMP) - programját vizsgálták.

Az elemzés szerint bár a pártok elképzelései különbözőek, abban egyetértenek, hogy atomenergiára továbbra is szükség van Magyarországon. Az LMP ezt nem mondta ki, a párt EP-választási programjában csak annyi szerepel: az Európai Unióban az atomerőművekhez szükséges urán 99 százaléka importból származik. Az előadó megjegyezte: csak az MDF, az MSZP és a Jobbik választási programját tudták feltérképezni, mert a másik két párt még nem tette közzé a programját.

A Fideszre vonatkozóan a 2007-es programot vettek figyelembe azon a címen, hogy azt Orbán Viktor most is aktuálisnak tartja, az LMP-nél pedig a EP-választásokra készült programot elemezték az energiapolitika szempontjából. Az energiaárakkal kapcsolatban annyi derül ki, hogy a Fidesz "zöld bank"-ot alapítana a panel-felújítások és energiatakarékos fűtésmódok finanszírozásra, és a hatékonyság javítását beruházásokkal segítené.

A Jobbik jogszabályban határozná meg az energia fogyasztói árát és - egyebek között - jelentősen megemelné a bányajáradékot. Az MDF nem foglalkozik a kérdéssel, míg az MSZP folytatná a panelprogramot, "megvédené" a távhő 5 százalékos áfakulcsát, és támogatná a közintézmények energiahatékonysági beruházásait.

Az LMP szigorúbban szabályozná a fogyasztást, és összehangolná az ösztönző rendszereket. A párt gázár-támogatás helyett fix összegű lakhatási támogatást tervez, a távhő árképzését pedig reális költségeken képzeli el.

Az energiafüggőség csökkentése a Fidesz és az MDF programja szerint részben a Paksi Atomerőmű bővítésével érhető el. A Jobbik magyar erőforrások és a megújuló energia jobb kihasználásában látja a függőség csökkentésének lehetőségét, míg az LMP "ellenőrzött átmenetet" képzel el a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra.

Az éghajlatvédelem kérdésében a legrészletezőbb az LMP: az eddigieknél jelentősebb csökkentést tartalmazó, kötelező érvényű nemzetközi klímaügyi megállapodást sürget, összeurópai adókat vetne ki a közlekedésre, valamint regionális és lokális energiatársaságokat és ellátó rendszereket építene ki. A megújuló energia elterjesztését minden párt szorgalmazza, de legrészletesebben az LMP foglalkozik vele. A párt a kis- és közepes egységek összekapcsolásán alapuló hálózatok kiépítését támogatná, és a helyi termelést részesítené előnyben.