Enyhülhet a forintra nehezedő nyomás 2013-ban
Az Equilor Befektetési Zrt. 2013-as év gazdasági kilátásait és befektetési lehetőségeit vizsgáló elemzése szerint idén is az adósságleépítés lesz a fókuszban. Nagy kérdés azonban, hogy ez miként hat majd a gazdasági növekedésre és a részvénypiacokra. Az Egyesült Államokban a költségvetési szakadék, a „fiscal cliff” az év első felében napirenden maradhat: a megoldás hosszú folyamat lehet és kényes politikai kérdésekhez vezethet. Bár a tengerentúlon még mindig stabil növekedést várnak a befektetők, kockázatot jelent, hogy meg kell fékezni az elszaladó költségvetést, továbbá el kell kezdeni az európaihoz hasonló adósságleépítést. Európában sem oldódtak azonban meg a problémák, jóllehet mostanában kevesebbet hallunk az adóssághegyekről és a megszorításokról. Tény, hogy a periférián elhelyezkedő államok kötvényhozamai jelentős mértében csökkentek az utóbbi hónapokban, így jelenleg az adósságválság is sokkal enyhébbnek tűnik. Ez nagyrészt azonban annak köszönhető, hogy az amerikai jegybank, a Fed újraindította a pénznyomtatást, amihez az angolokon kívül Japán is csatlakozott. Az európai jegybank, az EKB is folytatta a monetáris lazítást és folyamatosan szárazon tartja a puskaport, hogy baj esetén azonnal beavatkozhasson a periféria kötvényei terén. Az Equilor elemzői szerint ez a kegyelmi állapot 2013-ban is fennmaradhat, mivel a jegybankok fenntartják a piacok jelenlegi likviditását.
Magyarország
Ennek a folyamatnak a nyertese Magyarország is, ahol más piacokhoz hasonlóan szintén látványos kötvénypiaci száguldást láthattunk 2012-ben, de az eddig elhanyagolt részvénypiac is magára talált némileg. Üröm az örömben, hogy a forint a nagy tőkebeáramlás ellenére gyengélkedett, hiszen a márciusi jegybankelnök-csere óvatosságra inti a szereplőket. Az első félév legfontosabb sztorija a monetáris politika lesz Magyarországon, melynek alakulása a forint további gyengülését hozhatja, de ezzel párhuzamosan jó eséllyel újabb hozamesést látunk az állampapír piacon 2013-ban is, miközben csekély az esélye annak, hogy a tavaly januárihoz hasonlóan besüljenek a kötvényaukciók.
Tavaly év végén a forint intenzív leértékelődésnek indult: az euróval szemben a novemberi 278-as árfolyamról januárra több mint 7 %-kal, 298-ig esett a hazai deviza. A magyar fizetőeszköz esetében az Equilor elemzői arra számítanak, hogy a márciusi MNB elnökcsere előtt nagy kilengések jöhetnek és nem lehet kizárni azt sem, hogy jóval a 300-as szint fölé szökjön az EUR/HUF árfolyama. Az Equilor elemzői szerint a 300-as szint felett a kormányzati kommunikációban változás állhat be és év végére 290 forintot kell majd adni egy euróért.
Az Equilor szakértői azzal számolnak, hogy 0,4%-kal emelkedhet a GDP 2013-ban, melyet továbbra is az export és a turizmus hajt majd, de a mezőgazdaság 2012-es drámai visszaesése után van rá esély, hogy ebben a szektorban is újraindul a növekedés. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője a lakossági fogyasztás terén továbbra sem vár nagy fordulatot, így idén is gyenge maradhat a kiskereskedelmi volumen. A szakértő szerint azonban a GDP-t tekintve lefelé mutató kockázatok is vannak, így nem lehet kizárni, hogy idén is recesszióba torkollik a gazdaság, a gyenge hazai beruházási aktivitás és az euróövezeti folyamatok miatt. Hazánkban 2014-től lehet számítani először jelentősebb növekedésre, ekkor a választásokra való felkészülés nyomán meglódulhat a lakossági fogyasztás is.
Az Equilor 2013-as előrejelzése szerint a tavalyi magas fogyasztói árindex (5,7%) után idén 4,4% lehet az infláció. Miközben tavaly a 2% pontos ÁFA emelés, a súlyos aszálykárok miatt emelkedő élelmiszer árak egyaránt felfele hajtották az árakat, 2013-ban a lakossági energiaárak 10%-os csökkentése és a jövedéki adóemelések átstrukturálása csökkenheti, míg a telefonadó tavaly júliusi, a tranzakciós illeték januári bevezetése pedig növelheti az inflációt.
Az Equilor várakozása szerint a költségvetési hiány tavaly a 2,7%-os GDP-arányos kormányzati cél alatt maradt és 2013-ban is 3% alatt lehet. A terv teljesülését több kockázat is övezi: valószínű, hogy a pénztárgépek online kapcsolatától várt 95 milliárd forintos adótöbblet és az elektronikus útdíjból várt 75 milliárd forint nem folyik be az államkasszába. Ezen kívül az energiaár csökkentés is mintegy 20-30 milliárd forintos bevétel csökkenést eredményezhet az államháztartásnak, de ha igazak a pletykák, hogy akár további 10-20%-os rezsicsökkentés jön, akkor ez a szám is többszöröződhet. A felsőoktatás esetén 30 milliárd forinttal magasabb lehet a kiadás és további kockázatot jelent az is, ha a kormány által várt növekedési cél nem teljesül. A kockázatokat azonban jó eséllyel fedezik a költségvetésbe épített hatalmas, 600 milliárd forintra rúgó tartalékok, így elcsúszásra Kuti Ákos nem számít.
A hazai részvények többségében jó lehetőségeket látnak az Equilor elemzői, egyedül a MOL-lal érdemes most óvatosan bánni a jelenlegi árszinteken. Az OTP-t a vállalati hitelezés felpörgésének kormányzati szándéka és a portfólióromlás ütemének óvatos lassulását mutató lakossági hitelpiac hajthatja az 5000 Ft-os szintek felé. A Richtert az új gyógyszerek bevezetése, valamint az orosz és FÁK piaci növekedési potenciálja repítheti 45.000 Ft közelébe. A Magyar Telekom a negyedik mobilszolgáltató kiesése és a még pesszimista osztalékvárakozás oldódása révén szabadulhat jelenlegi nyomott árfolyamától.
A nemzetközi részvénypiacon az Equilor Törökországot tartja a legvonzóbbnak. A társaság elemzői egy bankpapírt (Yapi ve Kredi Bankasi AS), a Turkish Airlines tulajdonosát (Turk Hava Yollari AO) és egy aranybányát (Koza Altin Isletmeleri AS) ajánlanak a befektetők figyelmébe.
