Csúcsra emelkedett a tavalyi utolsó negyedévben a brit munkanélküliség

A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi ismertetése szerint a 16 évesnél idősebb lakosság körében átlagosan 5,2 százalék volt a bejegyzett állandó foglalkoztatás nélküli, munkahelyet kereső állástalanok aránya a tavaly decemberrel zárult három hónapban.

Az előző összehasonlító háromhavi időszakban 5,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Nagy-Britanniában, és az elemzői várakozások a tavalyi utolsó negyedévre is 5,1 százalékos arányt valószínűsítettek.

A munkanélküliek aránya a 2020 novembere és 2021 januárja közötti három hónap - vagyis a koronavírusjárvány tetőzése - óta nem volt olyan magas Nagy-Britanniában, mint most.
A munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt, amikor a brit Munkáspárt a 2024 júliusában tartott parlamenti választásokon győzelmet aratott és kormányra került.

A statisztikai hivatal keddi adatai szerint éves összevetésben 134 ezerrel csökkent a fizetett állásokban dolgozó vállalati alkalmazottak száma a tavalyi negyedik negyedévben.

A 16-64 év közötti lakosság foglalkoztatási rátája 75 százalék volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző három hónapban.

Az ONS hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási ráta a brit gazdaságban még mindig alacsonyabb a koronavírusjárvány előtti szinteknél.

Londoni pénzügyi elemzők szerint az új munkanélküliségi adatsor után biztosra vehető, hogy a Bank of England a jövő hónapban folytatja 2024-ben kezdett, de az idei első, február eleji kamatdöntő ülésen szüneteltetett monetáris enyhítési ciklusát.

Rob Wood, a Pantheon Macroeconomics londoni üzleti elemzőműhely brit gazdasági ügyekkel foglalkozó főközgazdásza a munkaerőpiaci adatsor keddi ismertetése utáni helyzetértékelésében úgy fogalmazott: gyakorlatilag eldőlt, hogy a brit jegybank monetáris tanácsa márciusban újabb kamatcsökkentést jelent be, különös tekintettel arra, hogy a munkanélküliségi ráta emelkedésével egyidejűleg csökkent a nemzetgazdasági szinten mért átlagos bérkiáramlás, és mindez az inflációs nyomás radikális enyhülését vetíti előre.

A Bank of England - az euróövezeten kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - 2024 augusztusában kezdte jelenlegi enyhítési ciklusát, és az akkori 5,25 százalékról eddig hatszor csökkentette alapkamatát egyenként 0,25 százalékponttal, így jelenlegi irányadó kamata 3,75 százalék.

Legutóbbi, két héttel ezelőtti kamatdöntő ülésén a testület nem módosította az alapkamatot, de már ez a döntés is csak hajszálon múlt: a monetáris tanács kilenc tagja közül öten szavaztak a kamattartásra, négy tanácstag ugyanakkor 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre voksolt.

A monetáris enyhítés márciusi folytatását valószínűsíti az is, hogy a Bank of England a február eleji kamatdöntés ismertetésével egyidőben kiadott idei első pénzügypolitikai jelentésében az addig érvényben tartott 1,2 százalékról 0,9 százalékra csökkentette a brit gazdaság idei egész évi növekedésére szóló előrejelzését, és közölte, hogy a korábbi prognózisában szereplő 5 százalék helyett 5,3 százalékra emelkedő munkanélküliségi rátával számol 2026 közepére.