Enyhült a deflációs nyomás Svájcban áprilisban

A svájci statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint tavaly áprilishoz képest 0,4 százalékkal estek a fogyasztói árak a márciusban mért 0,9 százalékos csökkenés után. Az elemzői előrejelzés mediánja 0,6 százalékos árcsökkenés volt.

Mindazonáltal már a 18. egymást követő hónapban csökkentek a fogyasztói árak éves összehasonlításban, jól jelezve, hogy az erős frank deflációs nyomást okoz.

Az energetikai és élelmiszeripari termékek árváltozását nem tartalmazó maginfláció éves mutatója stagnálást jelzett, míg márciusban még 0,5 százalékkal csökkent.

Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak áprilisban, csakúgy mint márciusban. Az elemzői várakozások mediánja 0,1 százalék volt, a legborúlátóbb szakértők 0,1 százalékos csökkenésre, a legoptimistábbak pedig 0,2 százalékos növekedésre számítottak. A tavaly és idén március közötti hónapokban vagy csökkentek, vagy a 0,3 százaléknál kisebb mértékben nőttek az árak havi összehasonlításban.

A tartós deflációs nyomás legfőbb tényezője továbbra is az, hogy az erős frank miatt esnek az importárak. Az importált termékek ára éves összevetésben 1,0 százalékkal csökkent áprilisban, miközben a belföldi javak ára 0,1 százalékkal mérséklődött.

A fogyasztói árak tavaly átlagosan 1,1 százalékkal csökkentek Svájcban. Utoljára 2011-ben emelkedtek a fogyasztói árak, akkor is csak 0,2 százalékkal. A következő évben 0,7 százalékkal, 2013-ban pedig 0,2 százalékkal csökkent, míg 2014-ben stagnált az éves infláció.

Thomas Jordan, a svájci jegybank elnöke a múlt héten kijelentette, hogy várakozásai szerint jövőre pozitív tartományba kerül az infláció.

A svájci központi bank (SNB) rugalmasabb inflációs célszámmal rendelkezik más központi bankokhoz képest: az SNB-nek egyszerűen csak az a célja, hogy 2 százalék alatt tartsa a pénzromlás ütemét, míg az Európai Központi Bank vagy éppen amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 2 százalék körül akarja tartani az éves inflációt.