Erősödik a fogyasztói igény a minőségi élelmiszerekre
Hangsúlyozta, a gyártók is elvárják, hogy a hatóság ellenőrzéseivel segítse a tisztességes cégeket az illegális élelmiszerlánc elleni hatékonyabb fellépéssel. Elmondta, hogy a Nébih kiemelt ügyek igazgatósága az elmúlt két évben 674 ellenőrzést végzett, 5500 tonna termékkel kapcsolatban intézkedtek, 2 ezer tonna árut vontak ki a forgalomból, 530 millió forint bírságot szabtak ki, ennek 85 százaléka befolyt a központi költségvetésbe. A Nébih kiemelt ügyek igazgatósága az elmúlt két évben 8,5 milliárd forint áfa- és adóelkerülést állapított meg, tavaly óta 71 millió forint eljárási díjat szedett be - ismertette Helik Ferenc.
Az élelmiszerlánc ellenőrzés során feltárt leggyakoribb jogsértések közé sorolta az illegális állatvágást, a húshamisítást, a lejárt minőségű termékek szabálytalan átcímkézését, a beltartalom megváltoztatását, a kistermelői jogviszonnyal való visszaélést. Helik Ferenc kiemelte az ellenőrzés során a társhatóságokkal való együttműködést, és ebben stratégiai partnerként említette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amellyel a 2015. januártól létre jövő elektronikus közúti áruellenőrzési rendszerben kötelező kritikus áruk előzetes regisztrációjával még erőteljesebb lesz a kooperáció.
A Nébihen belül létrejön egy olyan operatív központ, amely egyebek között az adóhivataltól kapott adatokat elemzi majd,ezt felhasználják majd az élelmiszerlánc ellenőrzéseknél is, reményeik szerint ezáltal is hatékonyabban tudnak fellépni az áfa fizetést elkerülőkkel szemben is - fejtette ki Helik Ferenc. Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője felidézte, hogy a magyar élelmiszerkönyv 2009-től emeltszintű szabályozást is tartalmaz a megkülönböztető jelzésekre, köztük a különleges, prémium minőség jelölésre is.
Megjegyezte azt is, Magyarországon 2013-ban elfogadták az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amely foglalkozik a szemléletformálás, a tudatos vásárlás fontosságával, és ezt szolgálja az is, hogy az élelmiszerbiztonság bekerült a nemzeti alaptantervbe. Laszlovszky Gábor úgy vélte, hogy a jövő nagy kihívást jelent majd számukra az élelmiszerhamisítás elleni fellépés területén. Szinay Attila, az FM jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy a védjegyeket újra kell definiálni, a célcsoportokat jól meghatározni, ehhez a fogyasztói csoportok elvárásait is ismerni kell, és újra kell szabályozni a védjegyhasználat kritériumait. (MTI)
