Észtország lehet az eurózóna 17. tagállama

"Észtország a fenntartható gazdasági konvergencia magas fokát érte el, és kész arra, hogy 2011. január 1-jén bevezesse az eurót" - olvasható abban a bizottsági jelentésben, amely az euróövezeten kívüli, de oda törekvő EU-országoknak a kritériumok teljesítésében elért haladását értékeli.

A Bizottság annak ellenére tett közzé értékelését, hogy az Európai Központi Bank részéről kétségek merültek fel az észt infkációs ráta fenntarthatóságával kapcsolatban. Az észt kormány és az észt lakosság határozott és eredményes erőfeszítéseinek eredményeképpen azonban Észtország egyértelműen teljesíti a kritériumokat, és kiemelkedik a sorból - állapították meg a brüsszeli értékelők.

Emellett a Bizottság a konvergencia jelentésében kitért arra is, hogy a belépésre váró nyolc ország - Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románios, és Svédország - még nem teljesítette a belképéshez szükséges feltételeket.

Az Európai Parlament, majd a júniusi EU-csúcson, az uniós országok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács is megvitatja a kérdést. Ezután a pénzügyminiszterek tanácsa júliusban hozza meg a végleges döntést az euró észtországi bevezetéséről. "Annak érdekében, hogy az euró bevezetése sikeres legyen, Észtországnak folytatnia kell a körültekintő költségvetési politika melletti kiállását.

Észtországnak ezen túlmenően továbbra is elővigyázatosnak kell lennie, és határozottan kell reagálnia, ha makrogazdasági egyensúlytalanságok, illetve versenyképesség-vesztés jelei mutatkoznának" - mondta Olli Rehn gazdasági és pénzügyi EU-biztos. 

Az euró bevezetésére vonatkozó kritériumok négy, stabilitásorientált gazdasági feltételre - az államháztartás költségvetési egyenlegére, az árak és az átváltási árfolyam stabilitására, valamint a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára - vonatkoznak, amelyeket fenntartható módon kell teljesíteni. Az átlagos inflációs ráta Észtországban a 2010 márciusáig tartó 12 hónapban -0,7 százalékos volt, vagyis árszintcsökkentés volt tapasztalható.

A bizottság megállapítása szerint Észtország fenntartható árstabilitással rendelkezik. A hiány és az adósság is egyértelműen a konvergencia értékelése szempontjából elfogadható határok között van: 2009-ben a nominális bruttó hazai termék (GDP) példátlan, 15 százalékos csökkenése ellenére a hiány a GDP mindössze 1,7 százalékát tette ki. Az idén és 2011-ben várhatóan 2,5 százalékos lesz a költségvetési deficit.

Az államadósság 2009-ben a GDP csupán 7,2 százaléka volt, ami jóval alacsonyabb a maastrichti határértéknél (60 százalék). A hosszú távú kamatlábakra vonatkozó követelmény nem alkalmazható közvetlenül Észtországra nézve, mivel nem áll rendelkezésre viszonyítási alapként olyan hosszú távú államkötvény vagy más értékpapír, amivel a konvergencia hosszú távú kamatlábak által tükrözött tartósságát lehetne vizsgálni.

A megfelelő állampapírok hiánya a bruttó államadósság nagyon alacsony szintjét tükrözik, ami a 2002 és 2007 közötti időszak költségvetési többletének az eredménye. Annak ellenére, hogy az Észtországgal szembeni pénzügyi kockázatok a válság csúcsán növekedtek, arra lehet következtetni, hogy Észtország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot is. Ami az átváltási árfolyammal kapcsolatos kritériumot illeti, Észtország 2004. június 28. óta vesz részt az európai árfolyam-mechanizmusban, az ERM II-ben. A 2010. április 23-án véget ért kétéves időszakban az észt korona nem volt súlyos feszültségeknek kitéve, és a koronának az ERM II-ben való részvétele során nem történt eltérés a központi árfolyamtól.