Európai Versenynap a konvergenciáról

A közeljövő legfontosabb változásának a legjobb nemzeti gyakorlatok általánossá tételét, és a meghallgatási tisztviselő szerepének kiterjesztését nevezte előadásában Joaquin Almunia az Európai Bizottság (EB) versenyjogi biztosa. Ez utóbbi az a személy, aki az EB előtti versenyjogi eljárásokban kikérdezi a feleket. Jelenleg a kifogások beadása után lép színre, de a jövőben az eljárás elejétől részt vesz a vizsgálatban - tette hozzá a biztos. A versenyjog célja az is, hogy az ismételt jogsértésektől megóvja a piacot.

A hatékony versenyhatóság fontosságát hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. A hatóság politikailag és anyagilag is legyen független a politikától, de ezzel együtt van politikai felelőssége abban, hogy a verseny maradéktalanul érvényesüljön a gazdaságban. A versenyképes nemzetek adják ugyanis az EU versenyképességét. A tagállamok általában úgy alakítják a versenyszabályaikat, hogy azok csak a kiemelt cégekre hassanak, ilyenek például a kereskedelmi láncok.

A tagállamok közti totális konvergencia nem lehetséges, de nem is szükséges, elegendő a fontosabb területeket összehangolni - erről Tóth András a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke beszélt előadásában. A konvergencia területei között említette a bírságot Ewound Sakkers a Verseny Főigazgatóság vezetője. Ennél azonban figyelembe kell venni a tagállamok jogi és kulturális különbségeit. Bruno Lasserre a Francia Versenyhatóság elnöke a bizonyítékok értékelését emelte ki a konvergencia köréből. Erre nincs náluk nemzeti szabály, ezért a büntető- és a polgári eljárásjog előírásait használják analógiaként.

A versenyszabályok megsértésének saját nemzeti szankcióit ismertette Philip Collins az Egyesült Királyság versenyhatóságának elnöke. A jogsértő cég vezetője büntető szankcióként akár 5 év szabadságvesztést is kaphat, a vezetői funkciótól való eltiltása pedig 15 évig terjedhet. A versenyhivatali hajnali rajtaütések jogi megítéléséről is beszélt Kovács András, a Legfelsőbb Bíróság bírája. Előfordul olyan eset, hogy a rajtaütéskor olyan bizonyítékot találnak, amelynek megszerzésére nem terjedt ki a bírói engedély. Kérdés, hogy ez felhasználható-e a további eljárásban. Franciaországban a hangfelvételek egyáltalán nem bírnak bizonyító erővel, mivel a polgári eljárásjog azokat nem ismeri el bizonyítéknak, így a versenyjogi eljárásokban sem használják - említette meg előadásában Bruno Lasserre. (MTI)