Európai adósságválság - nem létezik szabvány megoldás
Clemens Fuest professzor, az oxfordi egyetem tanára és a német pénzügyminisztériumban működő tudományos tanács tagja kifejtette: a mentőcsomag mögött nem likviditási válság húzódik meg. "Nem arról van itt szó, hogy néhány európai országot átmenetileg friss hitelekhez kell juttatni, és attól majd azok kvázi maguktól talpra állnak." "Nem az a probléma, hogy nem volna elég hitel Görögország vagy Írország számára.
A probléma az, hogy ezek az országok olyan mértékben eladósodtak, hogy valószínűleg nem tudják visszafizetni a fölvett hiteleket. Arról van tehát szó, hogy vagy valakinek segítenie kell ezeken az országokon, vagy pedig el kell engedni az adósságokat. Vagyis a hitelezők lemondhatnak követeléseik egy részéről. Ezzel a valós lehetőséggel pedig még nem igazán nézett szembe az európai politika" - hangoztatta Fuest.
Szerinte Brüsszelben úgy tesznek, mintha újabb hitelekkel meg lehetne menteni a helyzetet, ám ezt aggályosnak tartja. "Ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy az eladósodott államok továbbra is a mentőcsomagra bízzák magukat, és adósságaik tovább növekednek, miközben igazából senki sem tudja, hogyan fogják törleszteni a hiteleket.
Az érintett országok egyúttal kemény takarékossági programokat foganatosítanak, ami erősen fékezi a gazdasági növekedésüket, tovább nehezítve a helyzetet. Ugyan ki fog beruházni egy ilyen országban, ahol abszolút nem világos, mi történik az adósságokkal?" - tette föl a kérdést a német szakértő. Személy szerint nem igazán hisz abban, hogy például Görögország képes lesz önerőből visszafizetni az adósságait. Így fölmerül a kérdés: ki fogja állni a számlát?
"Vajon más országok fognak-e Athén helyett fizetni, vagy pedig magánhitelezőket is bevonnak ebbe? Ha az utóbbitól eltekintenek, akkor fölmerül az a probléma, hogy a német, az osztrák vagy a holland adófizetőknek kell magukra vállalniuk a görög stb. adósságok visszafizetését. Ez egyrészt abszolút igazságtalan. Ezek az eladósodott országok a lehetőségeiken felül költekeztek. Akkor pedig miért a közép-európai adófizetők viseljék ennek a terheit?
Másrészt egy ilyen megoldás gazdasági következményekkel is járna. A fenti országokban nagyon sok tőkét ruháztak be könnyelműen. Ha most a károkat kvázi az adófizetők terhére átvállalják más államok, akkor az felhívásként hatna: csak így tovább!" Fuest szerint ezért inkább arra kellene törekedni, hogy a magánhitelezők, akik beruházásokat eszközöltek Írországban, Görögországban, is részt vállaljanak a szanálás költségeiből.
"Ez azonban nehéznek ígérkezik. Nagyon oda kell figyelni arra, nehogy újabb Lehmann-forgatókönyv alakuljon ki. Ezért attól tartok, hogy az európai kormányok még sokáig vissza fognak riadni egy ilyen beavatkozástól. Inkább azt mondják majd: na jó, tovább próbálkozunk a mentőcsomaggal egy vagy két évig, esetleg kibővítjük azt, míg végül a görög államadósság eléri a GDP 180 százalékát vagy még többet: ez nem volna jó" - hangoztatta a Deutschlandfunk rádióban Clemens Fuest német professzor.
