Európai zöldek szerint az Egyesült Államok titkolja álláspontját
Ska Keller elsősorban azért kifogásolta a készülő egyezményt, mivel arról az Európai Bizottság tárgyal, így az Európai Parlamentnek nincs ráhatása a tartalmára. A végén a miniszterelnökök tanácsa mond rá igent, de el kell fogadnia az európai és minden nemzeti parlamentnek is. A tartalmi problémák közül az elsőnek azt tartotta az uniós képviselő, hogy ha megállapodik Washington és Brüsszel, akkor mi lesz a világ többi részével, köztük a fejlődő országokkal. Szerinte a legnagyobb ellenzést a vitarendezés tervezett eljárása váltotta ki eddig. Ennek az a lényege, hogy ha egy multinacionális cég az uniós vagy a nemzeti szabályozást olyannak véli, amely csökkenti a profitját, akkor egy választott bíróság előtt beperelheti az EU-t vagy a nemzeti államot.
Ugyanakkor a kormány nem perelheti a multi céget azért, mert például nem tartotta be a munkaügyi szabályokat. Erre már volt példa, amikor egy svéd, az atomenergiában érdekelt cég beperelte Németországot, mivel az leállítja az atomerőműveit - tette hozzá. A harmadik kérdéses pontja a készülő egyezménynek szerinte a GMO-mentesség. Itt is az amerikai megoldás lesz érvényes Európára: ha a gyártó cég tudományosan tanúsítja a termék egészségre ártalmatlanságát, akkor forgalomba hozható. Európában viszont jelenleg az elővigyázatosság elve érvényesül - mondta az EP zöld frakciójának helyettes vezetője Schiffer András, az LMP társelnöke a konferencián kifejtette, hogy az Egyesült Államok 30 évre titkosította az egyezmény előkészítő anyagait, ami megegyezik a paksi atomerőmű dokumentumainak a titkosítási idejével.
Az amerikai fél 600 nagyvállalati lobbistával vesz részt a brüsszeli tárgyalásokon, így nem kérdéses, hogy kinek az érdekét szolgálja a készülő egyezmény - vélekedett. Az egészség és a környezet védelme, a fogyasztóvédelem és a munkavállalók jogai kerülnek zárójelbe az egyezményben - jelentette ki. Példaként említette a frakcióvezető a '90-es években a Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó között létrejött NAFTA-egyezményt (Észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény). Ennek nyomán szerinte "a szegény fél" - Mexikó - bűnözéstől fertőzött, roncs társadalommá változott. Ezért kellene Magyarországnak a környező, valamint a dél-európai államokkal szövetkeznie az egyezmény létrejöttének a megakadályozására - vélekedett.
Az LMP elnöke szerint a kormány azért támogathatja az egyezményt, hogy ennek fejében a keleti politikáját elnézze az Európai Unió és az Egyesült Államok. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a mezőgazdaságra azért nem lát veszélyt az egyezmény létrejöttével, mivel tavaly a mezőgazdasági export 0,43 százaléka ment az Egyesült Államokba és az import 0,77 százaléka került ide onnan. Ennél nagyobb arány szerinte nem is várható. Sallai R. Benedek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke ez ellen azzal érvelt, hogy a távoli Kínából is ide érkeznek a rossz minőségű, de sokak által megvásárolt termékek. Az államtitkár a kézműves, jó minőségű magyar mezőgazdasági termékek előállítását szorgalmazta, az amerikai tömegtermékekkel szemben. Ugyanakkor ő is a magyar parlamenti ratifikációhoz kötné az egyezmény életbe lépését. A konferencián Schiffer András is azt hangsúlyozta: a nemzeti parlamenteké kell, hogy legyen a döntő szó. (MTI)
