Európának figyelnie kell Törökországra

A szakértő a pénteki törökországi sikertelen puccskísérlet utáni belpolitikai helyzetet elemezve azt mondta: Recep Tayyip Erdogan államfő a tisztogatásokkal meg fogja szilárdítani a hatalmát, bár olyan lépéseket is tesz - példaként említette több száz bíró őrizetbe vételét -, "aminek köze nincs a puccskísérlethez". Ezzel régi álmához, Törökország elnöki köztársasággá alakításához kerül egyre közelebb, ami az így kiépülő szilárdabb állam miatt akár jó is lehetne, ha nem járna együtt egy diktatúra felé való elmozdulással - vélekedett.
    

Úgy folytatta: ha az ország például visszaállítaná a halálbüntetést, azzal nemcsak hogy eltávolodna az európai értékektől, de nem léphetne be az unióba, és az Európa Tanácsbeli tagságát is felfüggesztenék. Ugyanakkor ha emellett Törökország továbbra is nyitott lenne erre, akkor az uniónak és az európai országoknak is fenn kellene tartania az együttműködést az olyan ügyekben, mint amilyen a migrációs válság. "Ez a reálpolitika" - jegyezte meg, hozzátéve: vannak olyan rezsimek, "amelyek sokkal rosszabbak, mint Törökország, és együttműködünk velük", példaként említve Oroszországot és Szaúd-Arábiát.
    

A migrációs válsággal kapcsolatban Gyarmati István hozzáfűzte: Európának elsősorban saját magának kell gondoskodnia a biztonságáról, Törökországtól függetlenül, például a közös határvédelmet, a Frontex plusz programot minél előbb végre kellene hajtani.
    

A pénteki puccskísérlet után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Eddig 13 ezer állami alkalmazottat függesztettek fel állásából, a hatóságok eddig 7543 embert, köztük 6038 katonát, 100 rendőrt, 755 bírót és ügyészt, valamint 650 további polgári lakost vettek őrizetbe az eseményekkel kapcsolatban.
    

A puccskísérletben a legfrissebb adatok szerint 294-en vesztették életüket, és több mint 1400-an sebesültek meg.