Kína tovább szigorítja a kriptotilalmat: célkeresztben a stablecoinok és az eszköztokenizáció

A február 6-án kiadott közös közleményt nyolc állami szerv jegyzi, köztük a Kínai Népi Bank (PBOC) és a Kínai Értékpapír-felügyelet. A dokumentum szerint a virtuális eszközökkel kapcsolatos aktivitás újabb hulláma már közvetlen kockázatot jelent az ország pénzügyi stabilitására és monetáris szuverenitására.

Offshore kiskapuk bezárása, stablecoinok visszaszorítása

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme az úgynevezett „offshore kiskapuk” bezárása. A hatóságok egyértelműen megtiltják, hogy külföldi vállalatok stablecoin- vagy tokenizációs szolgáltatásokat kínáljanak kínai lakosoknak. Ennél is tovább megy a tiltás, amikor kimondja: kínai cégek és azok külföldi leányvállalatai sem bocsáthatnak ki digitális valutákat a kormány előzetes engedélye nélkül.

A jegybank álláspontja szerint a fiat valutákhoz kötött stablecoinok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a szuverén pénz funkcióit utánozzák. Emiatt ezek az eszközök aláássák az állam pénzkibocsátás feletti ellenőrzését, miközben megkerülik a szigorú pénzmosás-ellenes és ügyfél-azonosítási szabályokat is.

Különösen hangsúlyos elem a renminbihez kötött stablecoinok külföldi kibocsátásának teljes tilalma. Elemzők szerint ez egyértelműen a digitális jüan, vagyis az e-CNY védelmét szolgálja, amelyet Peking továbbra is az egyetlen elfogadható digitális pénzügyi innovációnak tekint.

A valós eszközök tokenizációja is célkeresztbe került

A szabályozás nem áll meg a stablecoinoknál: a hatóságok a gyorsan növekvő, globálisan már több tízmilliárd dollárosra becsült valós eszköz tokenizációs piacot is szigorúan korlátozzák. Az engedély nélküli tokenizációt – például ingatlanok vagy értékpapírok digitális, töredékes formában történő kibocsátását – illegális értékpapír-kibocsátásnak és jogosulatlan határidős tevékenységnek minősítik.

A közlemény egyértelműen kimondja, hogy minden olyan tokenizációs tevékenységet tiltani kell, amely jogellenes tokenkibocsátással, engedély nélküli nyilvános értékesítéssel, vagy illegális forrásgyűjtéssel hozható összefüggésbe. Ez nemcsak az eszközök kibocsátására vonatkozik, hanem az ezekhez kapcsolódó technológiai és közvetítői szolgáltatásokra is.

Ugyanakkor a dokumentum hagy egy szűk mozgásteret az államilag jóváhagyott pénzügyi infrastruktúrán belül zajló kísérletek számára. Azok a vállalatok azonban, amelyek tokenizációs projekteket külföldön kívánnának megvalósítani, csak fokozott megfelelési követelmények mellett és belföldi engedély birtokában tehetik ezt meg.

Állami kontroll minden szinten

A végrehajtás érdekében a központi kormány egy összehangolt felügyeleti rendszert hoz létre, amely a helyi és országos hatóságok együttműködésére épül. A cél az, hogy megszüntessék azt a szabályozási arbitrázst, amelyet korábban kínai technológiai és pénzügyi vállalatok kihasználtak, amikor szomszédos joghatóságokban kísérleteztek blokklánc-alapú megoldásokkal.

A stablecoinok és a valós eszközök tokenizációjának egyidejű szigorítása egyértelmű üzenetet hordoz: Kína szerint a digitális pénzügyek következő generációja kizárólag államilag ellenőrzött, engedélyezett és központosított rendszerekben létezhet. Minden ettől eltérő kezdeményezés a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatként jelenik meg Peking szemében.