Itt az EB Magyarországról szóló tavaszi országelemzése

Az Európai Bizottság téli előrejelzése még 3,4 százalékos államháztartási hiányról szólt idénre és jövőre is. A brüsszeli bizottság szerint az, hogy a deficit a tavalyi 1,9 százalékról idén a GDP 3,0 százalékára emelkedik, az átmeneti bevételek kivezetésére, a magasabb kamatkiadásokra, valamint a bevételcsökkenéssel járó ösztönző intézkedésekre vezethető vissza.

Ilyen intézkedés például az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, a tb-hozzájárulások célzott csökkentése, illetve a munkahelyvédelmi program adóvonzata. Szintén növeli a deficitet a kiterjesztett közmunkaprogram és a közberuházások növekedése.
    

A deficitnövelő fejleményeket részben ellensúlyozzák a kiigazító intézkedések, így a magasabb adók - például az energia- és közműszolgáltatók erőteljesebb megadóztatása, a pénzügyi tranzakciós illeték -, valamint olyan, bejelentett intézkedések, mint az új útdíjszabás, a nyugdíjrendszer felülvizsgálata, valamint a bérkompenzációs mechanizmus részleges megszüntetése a magánszektorban.
    

A jövő évi további deficitnövekedésben a bizottság szerint a közoktatási szféra tervezett béremelése, a munkahelyvédelmi program pénzügyi hatása, valamint a közberuházások és fogyasztás növekedése tükröződik majd.
    

Ezeket az intézkedéseket részben ellensúlyozzák majd a 2013-as konvergenciaprogramba foglalt intézkedések - köztük a nominális bérbefagyasztás a közszférában -, valamint a gazdasági élénkülés kedvező hatásai.
    

Az állami eladósodottság visszaszorítása veszít lendületéből - állapítja meg az Európai Bizottság. Becslése szerint a GDP-arányos adósságszint a 2012-es 79,2 százalékról az idén 79,7 százalékra emelkedik, majd 2014-ben 78,9 százalékra mérséklődik.
    

Az uniós testület a tavalyi 1,7 százalékos recesszió után az  idén 0,2, jövőre 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést jelez előre. Úgy véli, hogy 2013-ban növekedésnek indulnak az exportpiacok, valamint stabilizálódik a belső kereslet, mivel növekszik a ténylegesen elkölthető jövedelem. A magas munkanélküliségi ráta azonban továbbra is korlátozza a háztartások fogyasztási képességét.
    

A magánbefektetések várhatóan az idén is tovább csökkennek a hitelezés visszaesése, valamint néhány tőkeigényes szektor túladóztatása miatt. A kormányzati költekezést ugyanakkor ösztönzi az EU-források nagyobb mértékű beáramlása.
    

Jövőre várhatóan mind az export, mind a belföldi kereslet hozzájárul az 1,4 százalékosnak ígérkező gazdasági növekedéshez. A háztartások fogyasztása a jelek szerint bővül majd, a hitelezési feltételek javulnak. A beruházások szintje növekedni kezd, annak betudhatóan, hogy a kormány és a központi bank ösztönzi a hitelezést. A mezőgazdaságtól is jobb teljesítmény várható. E kedvező hatásokkal szemben - állapítja meg a brüsszeli bizottság - a gazdasági bizalom továbbra is gyenge foka csökkentheti a növekedési ütemet.
    

A brüsszeli bizottság számításai szerint a tavaly még 10,9 százalékos munkanélküliségi arány az idén 11,4, jövőre 11,5 százalékos lesz. A foglalkoztatottak száma ez év elején a magánszektorban csökken, összességében azonban stabil marad a foglalkoztatottsági szint. A foglalkoztatottság 2014-től újra emelkedésnek indul ugyan, de az aktivitási ráta, azaz a munkaerőpiacon megjelenők számának további növekedése miatt a munkanélküliségi ráta enyhén így is emelkedni fog. Az uniós előrejelzés szerint a fogyasztói árak emelkedése a tavalyi 5,7 százalék után az idén csak 2,6 százalékos lesz, jövőre pedig 3,1 százalékra gyorsul. (MTI)