Ezek a veszélyek lesnek a világgazdaságra
A közgazdász a Rajk László Szakkollégium által adományozott Neumann János-díj átvételekor tartott, "A válság. Hol tartunk most, és mi jöhet még ez után" című előadásában kifejtette: a magas államadósságszintek miatt sokkal könnyebben jön létre olyan piaci helyzet, amikor a magas kötvényhozamok már fenntarthatatlanná teszik egy állam közpénzügyeit. Olivier Blanchard szerint az adósság lefaragásánál ezért fokozatosan, 2020-ig elsődleges többletet kell teremteni a költségvetésben, azaz a kamatkiadások nélkül számított költségvetési egyenlegnek pozitívnak kell lennie. Ezt követően, 2030-ig ezen a pozitív szinten kell tartani az elsődleges egyenleget, mígnem 60 százalékra csökken a GDP-arányos államadósság.
Emlékeztetett: nem a válság nyomán elindított költségvetési élénkítési programok miatt "szállt el" az államok adóssága. Azon túl, hogy sok esetben már a válság kirobbanása előtt magas adósságszintek voltak, ha össze kellene vetni az adósságnövekménynek azon részét, amelyet a költségvetési élénkítés okozott, és amit a csökkenő kibocsátás okozott, előbbi eltörpülne utóbbi mellett - mondta.
Az IMF vezető közgazdásza szerint az említett tényezőkön túl egyértelmű veszélyt jelent a bizonytalanság, amelynek forrása a válság eleje óta változik. Mint mondta, a mostani időkben a politikai bizonytalanság a főbb gond, azaz, hogy sokan kételkednek abban, hogy a politikai döntéshozók végrehajtják-e, vagy képesek-e végrehajtani a szükséges intézkedéseket. "Ez a bizonytalanság az embereket óvatosságra inti, s ezért kevésbé vásárolnak tartós fogyasztási cikkeket, s kevésbé vállalkoznak új befektetésekre" - fogalmazott a közgazdász.
Olivier Blanchard előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlett gazdaságokat érintő pénzpiaci válságok rendre hosszan elnyúló, negatív munkaerő-piaci következményekkel járnak. Átlagosan 18 év szükséges, hogy a foglalkoztatottság visszatérjen a válság előtti szintre - mondta. Elmondta ugyanakkor, hogy a világ jegybankjai a válság kezdete óta nagyon agresszíven léptek fel, előbb radikálisan csökkentették az alapkamatokat, majd nem szokványos intézkedéseket vezettek be, s ezzel egyfajta lökést adtak a kilábalás irányában.
"Sok esetben a jegybankok mandátumaik határát súrolva avatkoztak be, s sokan azt mondták, ez őrület, mert a gazdaságok túlfűtötté válnak. Világos, hogy ez nem történt meg, mert a világgazdaságra sok fékező tényező hat" - magyarázta a szakember. Mint mondta, a válságból való tartós kilábalás csakis az adósság fokozatos, és hiteles programokkal való csökkentésével, a bankok tőkehelyzetének és hitelezési hajlandóságának javításával, illetve a potenciális növekedési ütemet gyorsító strukturális reformokkal valósítható meg. A Neuman János-díjat 1995-ben alapította a szakkollégium diáksága, és olyan kiváló tudósoknak adományozzák, akik kiemelkedő munkával járultak hozzá az egzakt közgazdaságtudomány fejlődéséhez. A korábbi díjazottak között van Maurice Obstfeld, Kornai János, illetve a közgazdasági Nobel-díjjal is kitüntetett Harsányi János. (MTI)
