Ezt javasolja Magyarországnak az Európai Bizottság
A küldöttség üdvözölte a fiskális kiigazításban eddig elért eredményeket és a kormány elkötelezettségét az erőfeszítések folytatására annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt jóval a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt tartsa. Ezzel együtt a delegáció azt is szorgalmazta, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága - fogalmaz közleményében az Európai Bizottság. A testület rámutat, hogy idén és jövőre "a számottevő külső finanszírozási igény miatt" mind a strukturális reformok határozott folytatása, mind a gazdaságpolitika intézményrendszerének stabilitása és hitelessége fontos szerepet játszik majd.
A küldöttség megállapította, hogy Magyarország 2012 első felében recesszióba került, ennek mértékét pedig 1,5 százalékra becsüli. A delegáció úgy véli, hogy a növekedés várhatóan csak lassan tér vissza 2013-tól kezdve, "a gazdasági kilátások ugyanis gyengék". A brüsszeli testület küldöttsége arra is kitér, hogy a beruházások szintje történelmi mélypontra süllyedt, a hitelezés pedig tovább lassult. A bizottság arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, ami részben a belföldi kereslet csökkenéséből fakad.
"Üdvözlendő, hogy a magyar kormány a túlzottdeficit-eljárás lezárása és az államadósság csökkentése érdekében elkötelezett a fiskális kiigazítás folytatása mellett. Az erőfeszítések első eredményei a 2012-es költségvetési adatokban már látszanak" - állapította meg a küldöttség, amely nem mulasztja el azt sem leszögezni, hogy további lépésekre van szükség ahhoz, hogy az államháztartási hiány tartósan és kiegyensúlyozottan a háromszázalékos határ alatt maradjon. "Az intézkedéseknek lehetőség szerint a kiadási oldalra kellene koncentrálniuk" - fogalmazza meg javaslatát a kormány számára az Európai Bizottság.
A közlemény azt is tudatja, hogy a küldöttség aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország növekedési potenciálja elmarad a térség országai mögött. A delegáció éppen ezért arra ösztönözte a kormányt, hogy gondolja újra a bevételek növelését célzó közelmúltbeli intézkedéseit, a többi között az ágazati különadókat is, amelyek "valószínűleg ártanak az üzleti bizalomnak, a növekedésnek és a foglalkozatásnak, nemcsak rövid távon, hanem még inkább közép- és hosszú távon is". A közlemény szerint a küldöttség azt is fontosnak tartaná, hogy javuljanak a bankok működési feltételei, és ezáltal élénküljön a hitelezés, illetve erősödjön a "nagyon hiányzó" beruházási dinamizmus.
A bizottság delegációja magyarországi tartózkodása idején mindemellett a strukturális reformok alakulásáról is tárgyalt, ahogyan annak lehetőségéről is, hogy hogyan lehetne ösztönözni a további növekedésbarát változásokat, különösen a pénzügyi szabályozás, az adópolitika, a tömegközlekedés, illetve a munkaerő- és termékpiacok területén.
A kommüniké ismerteti, hogy a bizottság tisztviselői, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőivel és az Európai Központi Bank (EKB) megfigyelőivel kiegészülve, azért jártak Magyarországon, hogy a 2008 és 2010 között Magyarországnak nyújtott támogatás szokásos felügyeleti eljárása keretében áttekintsék a legfrissebb fejleményeket. A küldöttség emellett információkat, adatokat gyűjtött a bizottság úgynevezett téli előrejelzéséhez, amelyet február 22-én ismertet majd a brüsszeli testület, továbbá ahhoz a tanulmányhoz, amelyet az úgynevezett makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás keretében tavasszal tesz majd közzé a bizottság. (MTI)
