Fájdalmasan lassú lépéseknek minősítették az EU-csúcs eredményeit Londonban
A City egyik legnagyobb befektetési csoportja, a Barclays Capital közgazdászainak kommentárja szerint az uniós vezetők a bankokra hagyták, hogy miként érik el az előírt 9 százalékos alapszintű - úgynevezett Tier 1 - tőkemegfelelési rátát a jövő júniusi határidőig.
A ház elemzői szerint erről "semmiféle részlet nem található" az EU-közleményben, a kommüniké csak "érintőlegesen" utal a megoldási lehetőségek között például részvényre váltható adósságpapírok konvertálására, és szerepel benne, hogy korlátozzák a prémium- és osztalékfizetést azoknál a bankoknál, amelyek a határidőig nem érik el a szuverén adósságkitettség piaci értékű figyelembe vételével kiszámított Tier 1 tőkeküszöböt.
Ugyancsak a banki feltőkésítés részleteinek hiányát emelték ki csütörtöki értékelésükben az egyik vezető londoni pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői. A ház szerint az euróövezeti bankok ténylegesen nem kaptak pénzügyi segítséget, csak "megmondták nekik", hogy emeljék tőkemegfelelési mutatóikat 9 százalékra, vagyis a Bázel III. kockázatfedezeti előírásokban szereplő 7 százalékos minimumcél fölé. Az ehhez szükséges tőkét a bankoknak kell megtalálniuk, ám ez a gyakorlatban csak a hitelezés visszafogásával - és így a növekedés további lassulásával -, vagy külső befektetők bevonásával lehetséges.
A CEBR londoni elemzői "ázsiai és közel-keleti" befektetők jelentkezését valószínűsítik. A cég szerint ez a befektetői kör "válogathat majd" az európai bankszektorban, amelynek jelentős hányada e befektetők kezébe kerülhet a feltőkésítési folyamat eredményeként. A CEBR közgazdászai szerint a görög adósságleírás mértéke "megfelelőnek tűnik", de ha a görög gazdaságot nem sikerül ismét növekedési pályára állítani, és nem sikerül elejét venni az adósság újbóli felhalmozódásának, akkor az egyezség nem kínál megoldást az alapvető problémára, vagyis a görög gazdaság "mélységes versenyképtelenségére".
Ez utóbbi problémát más nagy londoni elemzőházak szerint nem is lehet megoldani úgy, hogy Görögország és az adósságválsággal küszködő többi perifériális eurógazdaság a valutaunió tagja marad. A Capital Economics szakértői még a válságcsúcs előtt összeállított elemzésükben közölték, hogy véleményük szerint az adósságtörlesztési átstrukturálás önmagában nem kezelné az érintett országok alapvető versenyképességi hiányát.
Az európeriféria versenyképességi erózióját az egységnyi termékértékre jutó munkaköltségeknek az eurócsatlakozás óta végbement növekedése jelzi. Görögországban ez a mutató a 1999-ben mért szint 150 százalékának közelében jár, Portugáliában és Olaszországban is eléri, illetve megközelíti a 140 százalékot - miközben Németországban nem sokkal haladja meg a 105 százalékot. Ennek a versenyképességi résnek a bezárása a perifériális országokban egy évtizedig vagy még tovább tartó gazdasági depresszióval és deflációval járna.
Mindezek alapján ezeknek az országoknak a gazdasági problémáit csak az oldhatná meg, ha elhagynák az eurót - vélekedtek minapi helyzetértékelésükben a Capital Economics londoni elemzői. A Commerzbank közgazdászainak pénteki londoni kommentárja szerint ugyanakkor az sem egyértelmű, hogy a görög adósságleírás mértéke elégséges lesz-e. A ház szerint még ha az EU-csúcson javasolt leírást teljes mértékben végre is hajtják, a görög államadósság-ráta akkor is jóval a hazai össztermék (GDP) 100 százaléka felett marad.
A Commerzbank elemzői szerint ilyen szintű adósságrátával változatlanul rendkívül nehéz feladat lesz a görög közfinanszírozási helyzet stabilizálása. A cég szerint problémát jelenthet az is, hogy a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló, kibővítendő Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) az uniós csúcs döntése értelmében részleges garanciát vállalhat a tagországok újonnan kibocsátott állampapírjaira. A kormánykötvények befektetői ugyanis biztonságra vágynak, márpedig ha az uniós kormányok szükségesnek tartják e kötvények részleges garantálását ilyen módon, az azt a jelzést küldi a piacnak, hogy az európeriféria szuverén kötvényei "egyáltalán nem biztonságosak" - fejtegették a Commerzbank elemzői.
A cég szerint kérdés, hogy az euróövezeten kívüli befektetők hogyan dolgozzák fel ezt az ellentmondást. A Commerzbank szerint a befektetők mindemellett meg is kérdőjelezhetik az EFSF-garancia hitelességét. Ha ugyanis a kormányok más perifériális tagállamok esetleges adósságleírásait is "önkéntesnek" minősítik a befektetők részéről - ahogy az most Görögország esetében történt -, akkor a befektetők arra a következtetésre juthatnak, hogy az EFSF mint garancianyújtó nem feltétlenül fog fizetni jövőbeni "önkéntes" leírások esetén. (MTI)
