Februárban csak a fogyasztók pesszimizmusa enyhült
A GKI közleménye szerint a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index alapján számított GKI-Erste konjunktúraindex értéke februárra mínusz 19,5 pont, a januári mínusz 19,6 után. Az üzleti bizalmi index a decemberben és januárban mért -11,3 pontról -12 pontra csökkent februárban. A fogyasztói bizalmi mutató viszont a januári jelentős emelkedést követően lassuló ütemben -43,4 pontról -40,9 pontra, 2011. augusztusa óta nem látott szintre emelkedett.
Az üzleti szférán belül az ipari és kereskedelmi várakozások rosszabbak lettek, a szolgáltató cégeké nem változott, az építőipariak viszont sokat javultak, Az ipari bizalmi index értéke megfelel az elmúlt hónapok meglehetősen alacsony átlagának. A februári csökkenés főként a termelési kilátások borúsabbá válása miatt történt, de kissé rosszabb lett a saját termelésű készletek megítélése is. Az elmúlt időszaki termelésről és a rendelésállományokról alkotott vélemény valamelyest javult, de az exportrendeléseké kissé romlott. Az építőipari bizalmi index értéke – a januári kisebb emelkedés után – februárban erőteljesen növekedett. Két éve nem voltak ilyen kevéssé pesszimisták az építőipari cégek, de így is messze ez a legrosszabb hangulatú ágazat. Februárban az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is jelentősen javult az előző hónaphoz képest. A kereskedelemben a januári jelentős emelkedést követően csökkent a bizalmi index értéke. Az eladási pozíció megítélése javult, a készletszinté és a várható rendeléseké viszont romlott. A szolgáltató cégeknél az üzletmenet és a várható forgalom megítélése kissé jobb lett.
A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél kissé gyengült, az építőiparban viszont jelentősen, a kereskedelemben valamelyest erősödött. Enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben visszafogottabb lett. Az építőiparban viszont jelentősen csökkent az árcsökkentést valószínűsítők aránya, noha az még így is meghaladja az áremeléssel kalkulálókét. A szolgáltató szférában erősödött az áremelési szándék. A lakosság inflációs várakozása enyhült. A magyar gazdaság helyzetének megítélése az iparban és az építőiparban látványosan kedvezőbb lett, az előbbieknél javulásra számítók aránya csaknem elérte a romlást valószínűsítőkét. Az építőiparban továbbra is nagyon nagy a különbség. A kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél viszont romlott a makrogazdasági perspektíváról alkotott vélemény. A fogyasztók gazdasági helyzetről alkotott véleménye javult. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét jobbnak, várható megtakarítási képességét viszont romlónak látja.
