Februárban is emelkedett a GKI-Erste konjunktúraindex
A GKI Gazdaságkutató Zrt. Európai Unió támogatásával készített felmérésében a GKI konjunktúraindex a januári mínusz 6,3 pont után februárban mínusz 5,1 pontra emelkedett. Az üzleti bizalmi index 2,9 pont lett az előző havi 0,5 pontról, a fogyasztói bizalmi index viszont a januári mínusz 25,8 pontról mínusz 27,7 pontra csökkent.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban, különösen az építőiparban javult, a fogyasztók körében viszont érezhetően rosszabb lett. A felmérés szerint a GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2010. októberi csúcs óta lassan, de folyamatosan csökken. Februárban a lakosság a saját pénzügyi helyzetét lényegesen rosszabbnak, a következő egy évben várható megtakarítási képességét viszont kissé kedvezőbbnek látta, mint januárban.
Februárban az üzleti szférán belül a kereskedelem kivételével minden ágazatban erősödött az optimizmus. A válságot kísérő pesszimizmus 2009 tavaszán az iparban kezdett a legmarkánsabban oldódni, s az ipari várakozások javulása, ha lassult is, de azóta is tart. Februárban javult a termelési kilátások és a rendelésállományok - különösen az exportrendelések - megítélése. Az elmúlt időszaki termelés és a saját termelésű készletről alkotott vélemény azonban kissé romlott.
Az építőipari bizalmi index csaknem féléves stagnálás közeli hullámzás után most számottevően emelkedett. Jelentősen javult az előző három hónap termelési színvonalának és rendelésállományának megítélése. A kereskedelmi bizalmi index értéke februárban több hónapi javulás után a januári emelkedésnél kisebb mértékben csökkent. A rendelések megítélése kedvezőbb lett, a készletszinté és az eladási pozícióé azonban romlott.
A szolgáltató cégek várakozása érezhetően emelkedett. Jobb lett az üzletmenet és az előző valamint következő negyedév forgalmának megítélése is. A GKI szerint az ipar kivételével minden ágazatban erősödött a foglalkoztatási szándék, különösen az építőiparban, és csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék minden ágazatban kisebb-nagyobb mértékben erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is.
Az iparban nőtt a tervezett áremelés mértéke és köre, az építőiparban pedig - bár a csökkenő termelői árra számítók aránya továbbra is meghaladja a növekvő árakat valószínűsítőkét -, e két arány különbsége csökkent. A kereskedelmi cégek körében nem változott az áremelést tervezők aránya, az árnövelés átlagos mértéke azonban kissé emelkedett. (MTI)
