Felállt a montenegrói kormány

A döntést egyhangúlag hozták meg a jelenlévő képviselők. A kormány megválasztásához a 81 fős törvényhozás 41 képviselőjének szavazatára volt szükség, és éppen ennyien voksoltak az új podgoricai kabinetre, ugyanis csak ennyien - a kormánykoalíció tagjai - vettek részt az ülésen, az ellenzék bojkottálta azt.
    

A törvényhozás előtt tartott programbeszédében Dusko Markovic kiemelte: kormánya legfőbb célja a montenegróiak életkörülményeinek javítása lesz, a külpolitika szempontjából pedig arra fognak törekedni, hogy az ország teljes jogú tagjává váljon a NATO-nak, valamint az Európai Uniónak. A tervek szerint Montenegró 2019-re lezárja az összes csatlakozási fejezetet az EU-val - folytatta az új kormányfő, majd a folyamat jelentőségét azzal kívánta alátámasztani, hogy bejelentette, a kormányban helyet kapott egy európai integrációért felelős tárca is.  
    

Mint mondta: a választópolgárok a korábbi politika folytatása mellett szavaztak október 16-án, a miniszterektől pedig gyors eredményeket vár. A tervek szerint folytatják a szürkegazdaság elleni harcot, valamint minél több külföldi befektetőt kívánnak az országba vonzani. Emellett a tudomány és az innováció is fontos szerepet kap a jövőben - tette hozzá Dusko Markovic.
    

Az október 16-i választások eredményeként a legtöbb képviselője a Milo Djukanovic eddigi miniszterelnök vezette DPS-nek lett, a 81 tagú törvényhozásból 36-an tartoznak a párthoz. A tíz pártot tömörítő, ellenzéki Demokratikus Front nevű koalíció 18 parlamenti mandátumot szerzett, míg a Kulcs nevű, szintén ellenzéki tömörülés 9 képviselői helyhez jutott, és az ellenzéket gyarapító Demokratikus Montenegrónak is 8 mandátuma lett. A Szociáldemokrata Párt (SDP) négy, a Montenegrói Szociáldemokraták (SD) pedig kettő helyet szereztek. A bosnyák kisebbségnek kettő, a horvát és az albán kisebbségi pártnak pedig egy-egy képviselője van az új összetételű parlamentben.
    

A DPS vasárnap írta alá választás utáni koalíciós megállapodását további négy párttal: a Szociáldemokrata Párttal (SD), valamint a bosnyák, az albán és a horvát nemzeti kisebbségek pártjaival.
    

Az ellenzék nem vett részt az ülésen, mert úgy véli, hogy az október 16-i választás nem volt szabad, demokratikus és tisztességes. Az ellenzéki pártok korábban úgy nyilatkoztak, hogy a választás napján leleplezett puccskísérletet megrendezték, annak célja a választók megfélemlítése volt, valamint az, hogy mindenképpen az uniópárti politikai erőkre szavazzanak.
    

Dusko Markovic szerint az ellenzék bojkottjának nincs alkotmányos alapja, ahogy annak sem, hogy nem ismerik el a választás eredményeit. Magyarázata szerint a belföldi és a külföldi megfigyelők is szabadnak és tisztességesnek tartották a voksolást.  
    

A 650 ezres, Adria-parti országot 25 évig Milo Djukanovic irányította, aki nem kívánt újra miniszterelnök lenni.