Felcsuti - a bankszektor az idén legfeljebb +0 nulla eredményt érhet el
2009. 06. 17. 15:50
A válságnak még nincs vége, ám a szélsőséges kilengések szakasza lezárult a Magyar Bankszövetség elnöke szerint, aki elismeréssel nyugtázta a kormány intézkedéseit, ám sokallja a kompromisszumokat. Felcsuti Péter úgy véli: a bankszektor az idén legfeljebb pozitív nulla eredményt érhet el. (ProfitLine.hu)
"Nem lehet nem elismerni a kormány válságkezelésre irányuló intézkedéseit" - jelentette ki a bankszövetség elnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy vélekedett: a lépések a kedvezőbbre forduló globális helyzettel párosulva hozzájárultak a válság hatásainak csillapításához. A bankszövetség már tíz éve szorgalmazza az államháztartás egyensúlyának javítását célzó intézkedéseket - emlékeztetett. A kormány sok "szent tehénnek" minősülő elemhez hozzányúlt, aminek szerepe van abban, hogy konszolidáltabb időket élünk, s a nemzetközi szervezetek támogatása fennmaradt - emelte ki. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a kompromisszumok terén egyes esetekben túl messzire mentek, példaként a természetbeni juttatásokat, a vagyonadóvá alakult ingatlanadót és a kereskedelmi szálláshelyek áfájának átsorolását említette. Az utóbbi "kőkemény lobbitevékenység eredménye" - mondta. A kríziskezelő alap Felcsuti Péter szerint "szép példája a populizmusnak", mert ebből az összegből semmit nem lehet megoldani, a szétosztása pedig valószínűleg túl sokba kerül. A kereskedelmi bankoknak megvannak a saját társadalmi felelősségvállalási programjaik - válaszolta arra a kérdésre, miszerint tervezi-e a bankszövetség, hogy az alappal kapcsolatban valamilyen ajánlást fogalmaz meg a tagjai számára. Felcsuti Péter elmondta: a válság következményeivel a bankoknak is meg kell küzdeniük, a hitelintézetek eszközeinek minősége romlik, a céltartalékképzési kötelezettség negyedévről negyedévre emelkedik. A szektorban az idén a becslések szerint pozitív nulla eredmény várható, jelentős szóródásokkal. A bankszövetség elnöke nagy eredménynek tartja, hogy a bankszektorban nem merült fel rendszerszintű probléma. Az egyes kereskedelmi bankok is "jól állják a sarat", együttműködve a tulajdonosokkal, akik tőkét emeltek, vagy a nyereség visszaforgatásával erősítették bankjukat - mondta.A tőkemegfelelés valószínűleg romlani fog, de a tulajdonosok képesek és elszántak is arra, hogy a bankok működőképességét biztosítsák - hangsúlyozta. A fogyasztóvédelemről szólva úgy vélekedett: nem meglepő, hogy válság idején az ügyfelek érzékenysége megnő. Elismerte ugyanakkor, hogy ezen a téren a bankoknak is vannak még feladataik. Az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó jogszabályt Felcsuti Péter technikai értelemben rossz törvénynek tartja, arra számít, a politikai döntéshozók felismerik majd, hogy módosítani kell. A referenciakamat lakossági hitelek körében való alkalmazhatóságáról szólva rámutatott: a hitelköltségben a kamat mellett egyéb költség típusú elemek is vannak, ezek némelyikére - mint például az áfa emelése - a bankoknak nincs ráhatásuk. A szövetség elnöke kiemelte: a kockázati költségek - így az árak - mérséklését segíthetné a pozitív adóslista bevezetése. Ennek hiánya miatt - a biztosításokhoz hasonlóan - egy kockázatközösség van, a teljes portfolió kockázatát szétosztják valamennyi ügyfélre. A nehéz helyzetbe került hiteladósok megsegítésére minden nagy bank működtet olyan rendszert, amely különböző könnyítéseket biztosít az ügyfelek fizetőképességének fenntartása érdekében - mondta a bankszövetség elnöke. Felhívta a figyelmet arra: kölcsönös érdek, hogy az ügyfelek időben jelezzék a fizetési problémákat. Arra a kérdésre, hogy szükségesnek látná-e a devizahitelezés szabályozását, elmondta: a devizahitelezést maguk korlátozták a bankok, saját érdekeiket követve jelentősen szigorították a feltételeket. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) átalakításával kapcsolatos javaslatokat a bankszövetség elnöke nem kívánta kommentálni. Ha szakmailag korrekt munkát végez, bármilyen felépítésű felügyelet megfelel - mondta Felcsuti Péter.
"Nem lehet nem elismerni a kormány válságkezelésre irányuló intézkedéseit" - jelentette ki a bankszövetség elnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy vélekedett: a lépések a kedvezőbbre forduló globális helyzettel párosulva hozzájárultak a válság hatásainak csillapításához. A bankszövetség már tíz éve szorgalmazza az államháztartás egyensúlyának javítását célzó intézkedéseket - emlékeztetett. A kormány sok "szent tehénnek" minősülő elemhez hozzányúlt, aminek szerepe van abban, hogy konszolidáltabb időket élünk, s a nemzetközi szervezetek támogatása fennmaradt - emelte ki. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a kompromisszumok terén egyes esetekben túl messzire mentek, példaként a természetbeni juttatásokat, a vagyonadóvá alakult ingatlanadót és a kereskedelmi szálláshelyek áfájának átsorolását említette. Az utóbbi "kőkemény lobbitevékenység eredménye" - mondta. A kríziskezelő alap Felcsuti Péter szerint "szép példája a populizmusnak", mert ebből az összegből semmit nem lehet megoldani, a szétosztása pedig valószínűleg túl sokba kerül. A kereskedelmi bankoknak megvannak a saját társadalmi felelősségvállalási programjaik - válaszolta arra a kérdésre, miszerint tervezi-e a bankszövetség, hogy az alappal kapcsolatban valamilyen ajánlást fogalmaz meg a tagjai számára. Felcsuti Péter elmondta: a válság következményeivel a bankoknak is meg kell küzdeniük, a hitelintézetek eszközeinek minősége romlik, a céltartalékképzési kötelezettség negyedévről negyedévre emelkedik. A szektorban az idén a becslések szerint pozitív nulla eredmény várható, jelentős szóródásokkal. A bankszövetség elnöke nagy eredménynek tartja, hogy a bankszektorban nem merült fel rendszerszintű probléma. Az egyes kereskedelmi bankok is "jól állják a sarat", együttműködve a tulajdonosokkal, akik tőkét emeltek, vagy a nyereség visszaforgatásával erősítették bankjukat - mondta.A tőkemegfelelés valószínűleg romlani fog, de a tulajdonosok képesek és elszántak is arra, hogy a bankok működőképességét biztosítsák - hangsúlyozta. A fogyasztóvédelemről szólva úgy vélekedett: nem meglepő, hogy válság idején az ügyfelek érzékenysége megnő. Elismerte ugyanakkor, hogy ezen a téren a bankoknak is vannak még feladataik. Az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó jogszabályt Felcsuti Péter technikai értelemben rossz törvénynek tartja, arra számít, a politikai döntéshozók felismerik majd, hogy módosítani kell. A referenciakamat lakossági hitelek körében való alkalmazhatóságáról szólva rámutatott: a hitelköltségben a kamat mellett egyéb költség típusú elemek is vannak, ezek némelyikére - mint például az áfa emelése - a bankoknak nincs ráhatásuk. A szövetség elnöke kiemelte: a kockázati költségek - így az árak - mérséklését segíthetné a pozitív adóslista bevezetése. Ennek hiánya miatt - a biztosításokhoz hasonlóan - egy kockázatközösség van, a teljes portfolió kockázatát szétosztják valamennyi ügyfélre. A nehéz helyzetbe került hiteladósok megsegítésére minden nagy bank működtet olyan rendszert, amely különböző könnyítéseket biztosít az ügyfelek fizetőképességének fenntartása érdekében - mondta a bankszövetség elnöke. Felhívta a figyelmet arra: kölcsönös érdek, hogy az ügyfelek időben jelezzék a fizetési problémákat. Arra a kérdésre, hogy szükségesnek látná-e a devizahitelezés szabályozását, elmondta: a devizahitelezést maguk korlátozták a bankok, saját érdekeiket követve jelentősen szigorították a feltételeket. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) átalakításával kapcsolatos javaslatokat a bankszövetség elnöke nem kívánta kommentálni. Ha szakmailag korrekt munkát végez, bármilyen felépítésű felügyelet megfelel - mondta Felcsuti Péter.
Csökken az infláció, és ez jól jön a lakossági betétek piacának is
Az elmúlt időszakban jórészt változatlanok maradtak – sőt, esetenként emelkedtek is – a legkedvezőbb feltételekkel kínált lekötött forintbetétek kamatai, így ezekkel a konstrukciókkal már bőven lekörözhető az infláció – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ennek – teszi hozzá – azért is nagy a jelentősége, mert a szabad pénzeszközeik igen jelentős részét még mindig nem fektetik be a háztartások.
Csökkentek az amerikai hozamok, gyengülő dollár segítette a régiós devizák erősödését
Nem sokáig tartott az Iránnal szembeni háború gyors lezárásával kapcsolatos optimizmus, a tűzszünetet nem tarották be a felek, így az energiahordozók árában bekövetkezett szerdai nagy esést tegnap már korrekció követte. A tíz éves amerikai hozam ugyanakkor kissé csökkent tegnap, benézett a 4,3%-os szint alá, miután a februári PCE infláció a várakozásoknak megfelelően emelkedett, de a negyedik negyedéves GDP-növekedést lefelé revideálták 0,5%-os évesített ütemre, egyre gyengébb adatok érkeznek az első negyedévről is és az újonnan munkanélküli segélyért folyamodók száma is emelkedett. Az európai kötvényhozamok viszont felfelé korrigáltak a szerdai zuhanás után, a tíz éves német hozam 5 bázispontot közelítő mértékben emelkedett a 3%-os szintig. A gyenge amerikai adatok miatt tovább erősödött az euró és az EURUSD elérte az 1,17-es értéket.
Pozitív hírekre emelkedni tudtak az amerikai piacok, a vártnak megfelelően alakult a core PCE mutató
A reggeli hangulatromlás az amerikai nyitásra már némiképp oldódott, a békülő hangulatú izraeli kijelentést követően pedig emelkedni tudtak az amerikai piacok: az S&P és a Dow 0,6%-kal, a Nasdaq 0,8%-kal zárt magasabban. A nem alapvető fogyasztási cikkek szektora erősödött, miután az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy közölte, hogy a vállalat felhőszolgáltatásain belül a mesterséges intelligencia-alapú szolgáltatások évesítettbevétele meghaladja a 15 milliárd dollárt, így az Amazon részvényei jelentős, 5,8%-os emelkedéssel zártak. A CoreWeave árfolyama 3,4%-kalemelkedett, miután a felhőinfrastruktúra-vállalat bejelentette a Meta Platforms-szalkötött, 21 milliárd dolláros felhőmegállapodásának bővítését, azonban a nyereséget korlátozta,hogy a cég 3 milliárd dollár értékű átváltható kötvénykibocsátást is bejelentett.
A rendkívül törékeny tűzszünetre figyeltek a befektetők, csökkentek az európai piacok
A befektetők világszerte az ingatag lábakon álló amerikai-iráni tűzszünet fejleményeit figyelték, mely egy napon belül veszélybe került, miután Izrael szerint a megegyezés nem terjed ki Libanonra és a háború eddigi legintenzívebb légicsapásában részesítette Bejrútot, amely háromszáznál is több halottat eredményezett, napokkal a tervezett pakisztáni tárgyalásokat megelőzően. Válaszul Irán legfőbb vezetője megtorlást ígért az őt ért támadásokért, valamint a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés „új szakaszba” léptetését helyezte kilátásba, amely így effektíve zárva maradt a szerdai megállapodás ellenére, a szokásos hajók mennyiségének 10%-a sem tudott átjutni. Ennek megfelelően mind az iráni, mind az amerikai fél azzal vádolta a másikat, hogy nem tartotta be a tűzszünetet, ugyanakkor a tegnapi nap végére az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu kijelentette, hogy közvetlen tárgyalásokat kíván folytatni Bejrúttal.
A változatlanság gyönyörködtet – nem módosult tavaly óta az adófajták száma
Ha az „alvó” reklámadó „újraaktiválását” nem számítjuk, akkor idén is ugyanannyi adófajtából táplálkozik a költségvetés, mint tavaly ilyenkor – szám szerint 52-ből. A nagy kép változatlansága mögött azonban most is egyaránt fellelhetők strukturális tendenciák és megmosolyogtató érdekességek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.
Gyengült a forint péntek reggel
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Görög agrárbotrány: rendszerhiba és kettős mérce az uniós politikában
A legújabb görög agrártámogatási botrány nem csupán egy nemzeti szintű korrupciós ügy, hanem az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) működését, ellenőrzési mechanizmusait és politikai következményeit is alapjaiban érintő fejlemény. A történtek ráadásul új megvilágításba helyezik az uniós jogállamisági mechanizmusok következetességét, különösen akkor, ha összevetjük a görög helyzetet más tagállamok – így Magyarország – esetével.
Nagyot nőtt a számlanyitások száma és a kezelt lakossági vagyon is az MBH Befektetési Banknál 2025-ben
Az MBH Befektetési Bank 2025-ben tovább erősítette piaci pozícióját: közel 5%-kal bővült ügyfélköre, lakossági ügyfeleinek értékpapír-állománya pedig 17,6%-kal nőtt. A befektetési alapokban kezelt vagyon 37%-kal emelkedett az előző évi adatokhoz képest, ami közel kétszerese a piac átlagos növekedésének. Az év egyik meghatározó fejlesztése az online értékpapírszámla- és TBSZ-nyitási funkció elindítása volt, amely új szintre emelte az ügyfélkiszolgálást, és jelentősen hozzájárult a számlanyitások növekedéséhez. Az eredmények megerősítik a bank elkötelezettségét a stabil, hosszú távon is fenntartható növekedés mellett.
Európa élmezőnyében a magyar régiók ingázásban
A közelmúltban publikálta a 2024-es európai ingázási statisztikáit az Eurostat, melyben arra keresték a választ, hogy az Európai Unió egyes NUTS2-es statisztikai régióiban (Az EU által használt területi felosztás, Magyarországon jelenleg nyolc ilyen van: Budapest, Pest, Közép-Dunántúl, Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld) a munkavállalók mekkora aránya utazik naponta a munkahelyére más településre, illetve külföldre. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban összességében a munkavállaló korú, 15-64 év közöttiek 1,1%-a ingázik napi szinten külföldre, 6,6%-uk pedig az országon belül más régióba.
Zárul az olló a régiós fővárosok lakásárai között, de többet kell dolgozni a lakásvásárláshoz
A napokban jelentek meg a KSH és az Eurostat legfrissebb adatai a 2025-ös évben végbement lakásárváltozásokról, ami alapján az is kirajzolódik, hogy mennyit kell dolgozni egy 50 négyzetméteres használt lakásért a régió fővárosaiban. Erre a kérdésre kereste a választ friss elemzésében az ingatlan.com. Budapest, Pozsony, Prága, Varsó és Bukarest átlagos négyzetméterárainak, valamint a fővárosokra jellemző nettó átlagfizetések alapján nagyon hasonló tendenciák figyelhetők meg a regionális fővárosok lakáspiacain.
