Feleslegesen befizetett járulék?

„Valószínűleg sokmillió fölöslegesen kifizetett adóforintban mérhető az a bizonytalanság, hogy a kis- és mikrovállalkozások a hatályos jogszabályok alapján éppen kötelezettek vagy nem innovációsjárulék-fizetésre. Sajnálatos, hogy az elmúlt öt évben sokszor változó szabályozás negatív következményei egy egyébként is sérülékeny, forráshiányos kis- és mikrovállalati kört érintenek” – mutatott rá Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója.

A szakértő elmondta: a járulékfizetésre kötelezettek körébe a kkt.-k, bt.-k, kft.-k és rt.-k tartoznak, az irányadó jogszabály pedig a Kkv-törvény (2004. évi XXXIV. törvény).

A MAZARS rámutat: a kis- és mikrovállalkozások sohasem voltak innovációs járulékfizetésre kötelezettek; az innovációs járulék jogszabályi hátterét pedig elsősorban a 2003. évi XC. innovációs alapról szóló törvény (Atv.) tartalmazza.

A MAZARS jelentése felidézi, hogy 2012 előtt az Atv. pontosan meghatározta, hogy a kis- és mikrovállalkozásokat csak a Kkv törvény alapján kell besorolni, ami azt jelentette, hogy ezeket a gazdasági társaságokat – a járulékfizetés szempontjából – elegendő volt önállóan (kapcsolódó és partnervállalkozások nélkül) megvizsgálni.

A 2012-től megváltozott jogszabályi háttér miatt azonban 2012 és 2015 között a gazdasági társaságokat már nem csak önállóan, hanem kapcsolt és partnervállalkozásaikkal együtt kellett vizsgálni és besorolni. Ezért sok olyan cég, amely a korábbiakban nem fizetett innovációs járulékot, hirtelen kötelezetté vált.

Újabb fordulatot hozott az ügyben, hogy 2014-ben a parlament új innovációs törvényt fogadott el (2014. évi LXXVI. törvény). Ennek 2015. január 1-jei hatályba lépésével a régi szabályozáshoz hasonlóan, újra egyedileg – partner- és kapcsolódó vállalkozásaiktól elkülönülten – kell megvizsgálni, hogy egy adott vállalkozás innovációsjárulék-fizetés szempontjából kis- vagy mikrovállalkozásnak minősül-e.

Így a Kkv törvényben meghatározott limiteknek való megfelelés vizsgálata során már nem kell a cégcsoport vonatkozó adataival számolni, hanem csakis az adott vállalkozás létszámát, mérlegfőösszegét, illetve árbevételét kell figyelembe venni.

„Ennek köszönhetően a 2015. évtől kezdődően jelentősen szűkült az innovációs járulék megfizetésére kötelezettek köre. Tapasztalataink alapján azonban több vállalkozás is átsiklott a törvényváltozás felett, és a 2015. évre is számolt innovációs járulékkal és be is fizette azt” – tette hozzá Csizmadia Heléna adóigazgató.

Az innovációs járulékot a társasági adóval egyidőben kellett bevallani. A befizetett előleg és az innovációs járulék tényleges éves összege közötti különbözetet ugyancsak május 31-éig kellett befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.  Aki tehát az idei bevalláskor megállapította, hogy 2015-től már nem alanya az innovációs járuléknak, az a beadott bevallásában már vissza is igényelhette a korábban előlegként megfizetett összeget.

 „Akkor sincs azonban semmi veszve, ha minderre csak a bevallás benyújtást követően derült fény, hiszen önellenőrzés benyújtásával még mindig rendezhető és visszakérhető a tévesen befizetett járulék” – mutatott rá Csizmadia Heléna.

A szakértő szerint ugyanakkor körültekintően kell a minősítés elkésztésekor eljárni. Az adókötelezettség szempontjából fontos KKV-kritériumokat (foglalkoztatottak, mérlegfőösszeg) ugyanis az adóév első napján elérhető beszámoló adataival kell összevetni.

Ez a legtöbb adózó esetében a 2013. évi beszámolót jelentette, azaz ha ez alapján alatta marad a fenti határértékeknek, akkor a 2015. év tekintetében nem lesz innovációs járulék fizetésére kötelezett – magyarázta a szakértő.