Felgyorsult a cégbírósági közzététel
Rekordszámú, összesen 5082 cég megszűnését tette közzé a cégbíróság júliusban. Ez csaknem 1100-zal, azaz 27 százalékkal több annál, mint amit az eddigi legrosszabb hónapban, 2013 októberében regisztrált az Opten. „A mostani adatokból csak az egyszeri technikai hatások figyelembevételével érdemes következtetéseket levonni” – mondja Tóth Tamás.
Július óta ugyanis a Cégközlöny nem hetente, hanem naponta jelenik meg, és ezzel párhuzamosan lerövidült az egyes határozatok megszületése és közzététele közötti idő. „Ez korábban három–hat hét is lehetett, július eleje óta viszont akár egy héten belül is megtörténhet a közzététel, így most olyan megszűnéseket és egyéb bejegyzéseket látunk, amelyek a régebbi rendszerben augusztusra, egyes esetekben pedig szeptemberre tolódtak volna” – magyarázza az igazgató. Egy ehhez hasonló – statisztikai nyelven „zajosnak” nevezett – időszakban a gazdaság folyamatait megbízhatóbban írják le az olyan arányszámok, amelyek függetlenek a technikai hatástól.
Az Opten igazgatója ezek közül azt emelte ki, hogy tavaly óta trendszerűen csökken a megszűnt cégek között azoknak a vállalkozások aránya, amelyek felszámolási eljárás után jutnak erre a sorsra. „Az abszolút szám most e téren is magas, de az összes megszűnt cégen belül a felszámolás után töröltek aránya nem éri el az 50 százalékot (2456 törlés), holott tavaly ilyenkor még bő 60 százalék volt.” Az igazgató szerint ez az arányszám azért kiemelt jelentőségű, mert megmutatja, hogy a bezárt cégek közül mennyi hagy hátra olyan tartozásokat, amelyekkel az adóhatóság bevételeit apasztja, vagy más társaságok további működését veszélyezteti.
Júliusban 2986 új céget jegyzett be a cégbíróság, ami ugyancsak számottevő növekedés a megelőző hónapokhoz képest. „Ez ismét a technikai hatásnak tudható be, ezért fontos elmondani, hogy az új cégek között nem emelkedett azoknak az aránya, amelyek tulajdonosi vagy vezetői szinten összeköthetők korábban megszűnt cégekkel” – mondja Tóth Tamás. Az Opten igazgatója szerint a kormány szigorító intézkedéseinek köszönhetően az utóbbi időben visszaszorult az a gyakorlat, hogy a megszűnt cégek tulajdonosai vagy vezetői rövidesen új cégekben bukkannak fel.
„A cégvezetés és a tulajdonosok felelősségét növelő szabályok életbelépése érzékelhetően csökkentette a korlátolt felelősséggel való visszaélést. Vélhetően sokan kivárnak, a joggyakorlat kialakulása után további trendváltozások valószínűsíthetőek” – mondja Tóth Tamás. Az előző időszakhoz képest 2014 harmadik negyedévében várhatóan még a technikai hatást leszámítva is emelkedni fog mind az alapítások, mind a megszűnések száma. Ennek következtében az adott időszakban alapított és törölt cégek számát az időszak elején rendben működő cégekéhez viszonyító Opten – Cégfluktuációs Index (Opten – CFI) értéke is enyhén növekvő értéket mutat.
A cégfluktuációt megyék szerint vizsgálva is jól megfigyelhető a már említett technikai hatás, hiszen míg az előző hónap megyei CFI-értékei 7 és 19 százalék között mozogtak, júliusban ugyanez 11 és 33 százalék között volt. A legstabilabb megyék ebben a hónapban Tolna, Veszprém és Somogy voltak, míg a legdinamikusabban változónak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád bizonyult, ami nagyjából megfelel az előző havi helyezéseknek.
