Felkészületlenség jellemezte a britek líbiai beavatkozását

A testület szerint a 2011-ben, Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével végrehajtott katonai intervenció előtt a David Cameron akkori miniszterelnök vezette brit kormány nem mérte fel annak lehetőségét, hogy a Kadhafi-rezsim bukása után várható hatalmi űrbe szélsőséges militáns csoportok próbálhatnak benyomulni.
    

A külügyi bizottság jelentése szerint nincs nyoma annak sem, hogy Cameron kormánya megfelelően elemezte volna a Kadhafi-rezsim ellen kitört felkelés természetét. A brit stratégia ezért "hibás feltételezésekre és a hozzáférhető adatok hiányos értelmezésére épült" - olvasható az 53 oldalas jelentésben.
    

A bizottság szerint például nincs bizonyíték arra, hogy Kadhafi elrendelte volna a felkelők kezére került nagyváros, Bengázi civil lakosságának lemészárlását, ahogy az a beavatkozás indokai között szerepelt. A líbiai kormányerők már 2011 elején is foglaltak vissza városokat a felkelőktől, anélkül, hogy a civil lakosság ellen felléptek volna - áll a parlamenti jelentésben.
    

Az alsóházi testület megállapítása szerint a Kadhafi-rezsim négy évtizede alatt "rettenetes" volt az emberi jogok helyzete Líbiában, de ez nem jelentette azt, hogy a líbiai kormány valamikor is nagyszabású katonai akciót indított volna a civil lakosság ellen.
    

A jelentés megfogalmazása szerint a brit kormány "készpénznek vette" Kadhafi retorikájának egyes "kiválogatott elemeit", és ebből következtetett arra, hogy a líbiai kormányerők a civilek lemészárlására készültek Bengáziban, jóllehet ezt nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani. London nem vette ugyanakkor észre a szélsőségesen militáns iszlamista erők jelenlétét a felkelők soraiban - áll a külügyi bizottság elemzésében.
    

A jelentés szerint 2011 nyarára az eredetileg a civil lakosság védelmével indokolt és korlátozottnak szánt intervenció rendszerváltoztatást célzó akcióvá vált, de nem volt stratégia a Kadhafi utáni időszak alakítására. Ez politikai és gazdasági összeomlást, humanitárius és migrációs válságot, emberi jogi visszaéléseket eredményezett Líbiában, és hozzájárult az Iszlám Állam nevű terrorszervezet észak-afrikai terjeszkedéséhez is.
    

A külügyi bizottság megállapítása szerint a koherens líbiai stratégia kidolgozásának elmaradásáért David Cameron akkori brit miniszterelnököt terheli a végső felelősség.
    

Néhány héten belül ez a második olyan vizsgálati jelentés, amely súlyosan elmarasztalja a brit kormányt a katonai intervenciók hibás stratégiája miatt.
    

Júliusban egy független bizottság, amely a 2003-as iraki beavatkozás körülményeit vizsgálta, megállapította: Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.
    

A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas vizsgálati jelentés leszögezte, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére, és 2003-ban Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra.
    

A jelentés szerint a Tony Blair vezette akkori munkáspárti brit kormány hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.