Felületesek, de gyorsan alkalmazkodnak a pályakezdők
500 multinacionális nagyvállalat és kkv vezetőinek, valamint pályájukon most induló fiatalok bevonásával készített a felmérést a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. A felmérés célja a munkaerőpiac kínálati oldalán jelentkező elvárások, illetve a pályakezdők tulajdonságainak összehasonlítása volt.
Türelmetlenek, de kreatívak
A szakmában való érvényesüléshez legfontosabb tulajdonságként a munkához való hozzáállást és a precizitást említették legnagyobb arányban (3,96 és 3,9 pont 4-fokú skálán) a kérdőívet kitöltő vállalatok vezetői, tapasztalataik szerint azonban a pályakezdők e tekintetben kevésbé jól teljesítenek. Saját generációjukkal összehasonlítva legszembetűnőbb különbségként a szakmai előrejutással kapcsolatos türelmetlenséget (66 %), ezzel együtt az alázat hiányát említették a kérdőívet kitöltő munkáltatók. Mi még megszakadtunk egy-egy jó munkahely eléréséért. A fiatalok ma már szigorú határvonalat húznak a munka és a szabadidő között, ez előbbire kizárólag az arra szükséges 8 órát fordítják.” – mondja Csidei Balázs, a Kempinski Hotel Corvinus személyzeti igazgatója.
Az új generáció pályakezdői azonban kifejezetten kellemesen is meg tudják lepni feletteseiket: nemcsak biztos szakmai elméleti alaptudással érkeznek, de rendkívül gyorsan tudják elsajátítani az új készségeket, amelyeket a munkahely megkövetel. Kreativitásukkal pedig messze fölülmúlták leendő főnökeik elvárásait. „A másik legszembeötlőbb különbség a korábbi korosztályokkal összehasonlítva, hogy sokkal nyitottabban állnak hozzá az új kihívásokhoz, ezáltal rendkívül gyorsan alkalmazkodnak a változó helyzetekhez, ami a legnagyobb előnyük lehet a későbbi érvényesülésben” – mondja a luxusszálloda szakembere.
Más a kommunikáció
A két oldal – leendő munkáltató és pályakezdő - különbségének másik összetevője a fiatal generáció eltérő kommunikációs stílusából adódik: „Az egyik legjobb tulajdonságuk egyben a legnagyobb kihívást is jelenti a munkakörnyezetbe való beilleszkedésre. Készség szinten használják a digitális eszközöket, ugyanakkor a virtuális térben való kommunikációs stílusuk nagyban megnehezíti az idősebb korosztállyal való együttműködésüket” – említi Csidei Balázs. Ez pedig tökéletesen egybevág a pályakezdők saját tapasztalatával is: a második leggyakoribb okként, amelyről, mint szakmai előrébbjutásukban hátráltató tényezőről számoltak be a fiatalok, azt említették, hogy olykor nehezen értik meg egymást felettesükkel.
Változó piac, változó oktatás
„Önámítás lenne nem tudomást venni arról, hogy a most pályára álló fiatalok és a munkáltatói oldal képviselői között már generációs különbség van. A két oldal felfogása, hozzáállása közötti rést kell felismernie és áthidalnia a felsőoktatásnak hitvallásunk szerint. Azaz, olyan tudást kell a fiatalok kezébe adnunk, amellyel kreatívan tudnak egyes helyzetekhez könnyen alkalmazkodni.” – mondja Dr. habil. Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora. A BKF ezért például nagy hangsúlyt fektet olyan kurzusokra is, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a választott szakhoz, de ezt a szakadékot hivatottak áthidalni: általános kommunikációs tréning mellett önismereti és személyes hatékonyság-fejlesztésre irányuló kurzusokon is részt vehetnek a diákok.
