Fogyasztói csoportok hitelt ígérnek - csoda vagy átverés?
Újból virágozni kezdtek a fogyasztói csoportok, amelyeknek a megszüntetése hosszú évek óta napirenden van - hívja fel a figyelmet a bankszövetség honlapján publikált e-hírlevélben a szervezet vezető jogtanácsosa, Auer Katalin. A jogtanácsos emlékeztet arra, hogy a 90-es években egymást követően több törvényjavaslat is készült a fogyasztói csoportok szabályozására.
A kormány 2001-ben elfogadta a fogyasztói csoportok szervezésére és működésére vonatkozó, részletes szabályokról szóló kormányrendeletet, amely először 2002 elején lépett volna hatályba, ám többször elhalasztották, végül egyszerűen hatályon kívül helyezték. Így ma ez a tevékenység teljesen szabályozatlan, az általános fogyasztóvédelmi, reklámjogi szabályozást nem számítva.
A szervezők rendszerint azzal kecsegtetik az ügyfeleket, hogy rövid időn belül hitelhez jutnak, de ténylegesen a fogyasztói csoportba beszervezett ügyfelek pénzét sorsolják ki a csoporttagok között, oly módon, hogy a kisorsolt tag elvileg nem készpénzt kap, hanem vásárlási jogot meghatározott termékre.
A probléma a jogtanácsos szerint korántsem marginális, mivel tucatnyi szervező cég hirdet, és több tízezerre tehető a csoporttagok száma. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szorgosan munkálkodik a fogyasztói csoportok tevékenységének szankcionálásán, s nem fukarkodik a szigorú bírságok kivetésével, ám ez nem segít a már beszervezett ügyfeleken.
A GVH határozatai külön kitérnek arra, hogy a fogyasztói csoportok szervezői az átlagnál sérülékenyebb, kiszolgáltatottabb ügyfélkört célozzák meg, amelyek jövedelmi-vagyoni viszonyaik vagy negatív banki előéletük miatt normál hitelezési viszonyok között nem jutnának hitelhez. A fogyasztói csoportok működésében még arra vonatkozóan sincsenek előírások, hogy az ügyfelek pénzét a szervező vállalkozás pénzétől elkülönítetten kell kezelni. Így ezek az összegek összemosódnak a sokszor más egyéb üzleti tevékenységet folytató szervező cég egyéb bevételeivel. Elkülönített nyilvántartás és letétkezelés hiányában egy esetleges felszámolási eljárásnál sem élvez védelmet az ügyfél pénze, s a GVH bírságait is leginkább az ügyfélpénzekből fizeti ki a vállalkozó.
A szervező cégek rendszerint kft. formájában működnek, s ebből adódóan a társasági forma sem nyújt védelmet az ügyfeleknek a pénzüket eltüntető szervező cég tulajdonosaival szemben. Engedélyeztetési kötelezettség, ellenőrzés, áttekinthető tulajdonosi háttér, büntetlen előélet, szakképzettség, letétkezelés sincs előírva, annak ellenére, hogy a szervező a nyilvánosságtól gyűjt pénzeszközöket visszafizetési kötelezettséggel.
Ugyancsak szürkezónás jelenségként említi a jogtanácsos a hitelkönnyítő ügynökök megjelenését, gyakran társadalmi szervezetnek álcázott tevékenységgel, szervezettel. Ha egyesületi formában működnek, rendszerint ügyelnek arra, hogy tagként beléptessék az ügyfelet, lehetőleg rögtön komolyabb összegű tagdíj lerovásával - írja Auer Katalin. Mások jogi segítségnyújtásnak, az adósok megbízása alapján ellátott jogi képviseletnek álcázzák a tevékenységüket, elfeledkezve arról, hogy jogi képviseleti tevékenységet magánszemélyek megbízásából csak ügyvéd, az ügyvédi törvény szerint folytathat, céget erre nem lehet létesíteni, sőt meglevő cég sem foglalkozhat ezzel.
A vállalkozások rendszerint azt ígérik az ügyfeleknek, hogy érdekükben megkeresik a hitelező bankot, és eljárnak a tartozás ügyfél számára megfelelő átalakításában. Minél kecsegtetőbb az ajánlat, annál nagyobb ügyfélkört sikerül rövid időn belül kiépíteni. A jogtanácsos szerint ezzel új üzletág alakul ki arra, hogy a bajba jutott hiteladósokról még egy bőrt lenyúzzanak. Olyan szolgáltatásról van szó, amelyre komoly fogyasztói igény merül fel olyan ügyfelek részéről, akik nehéz helyzetben vannak, fizetési kötelezettségeiknek nehezen vagy egyáltalán nem tudnak eleget tenni, tehát ez esetben is az átlagosnál sérülékenyebb, kiszolgáltatottabb fogyasztói körről van szó.
Fontos társadalmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy az ilyen közvetítői tevékenységet megfelelő képzettséggel, ellenőrzött módon lehessen végezni - hívja fel a figyelmet Auer Katalin, aki szerint vannak adatok arra is, hogy a fogyasztói csoportok szervezése részben átfedésben van ezzel a körrel. Harmadikként a követeléskezelő, behajtó ügynökök problémáját említi a jogtanácsos, hozzátéve, hogy ezen most a puha behajtási tevékenységet, a bírósági végrehajtási eljárást megelőző eljárást és tevékenységet érti. A követeléskezelési tevékenység jogi szabályozottsága Magyarországon rendkívül hiányos, a hitelválság kialakulásával ugyanakkor a követeléskezelési tevékenység elvileg egyre fontosabbá vált - állapítja meg.
A követeléskezelési tevékenységet a jogalkotó a hitel- és pénzkölcsön-nyújtási tevékenység részének tekintette, a tevékenység érdemi szabályozása azonban nem történt meg. Ma jórészt az eljáró szervezet belátására van bízva, hogy az adóst milyen módon, milyen gyakorisággal, milyen napszakban keresik meg levélben, telefonon, meddig mehetnek el anélkül, hogy az ügyfél zaklatásának minősülne. Ugyancsak szabályozatlan, hogy ki és milyen feltételekkel végezhet ilyen tevékenységet. Önálló követeléskezelési törvény megalkotására volna szükség, amit a bankszövetség korábban már többször felvetett a korábbi Pénzügyminisztériumnak és a PSZÁF-nak, s ehhez részletes törvényi koncepciót is rendelkezésre bocsátott - írja a bankszövetség vezető jogtanácsosa. (MTI)
