Fogytán a portugál lakosság türelme
Portugália hosszú időn keresztül mintadiáknak számított a válság sújtotta EU-tagállamok között. Az ibériai ország volt Görögország és Írország után a harmadik euróövezeti állam, amely pénzügyi mentőövért folyamodott. A baloldali kormány megbukott, és új, konzervatív-liberális koalíció került hatalomra 2011 nyarán. Ez folytatta elődje politikáját, és 2011-ben az egy évvel korábbi 9,8 százalékról 4,2 százalékra sikerült leszorítani az államháztartási hiányt, jócskán túlteljesítve az 5,9 százalékos célt.
Portugáliának eredetileg 2013-ban kellett volna elérnie a 3 százalékos hiánycélt a trojka - az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - 78 milliárd eurós mentőcsomagja fejében. Lisszabon ennek érdekében pénzügyi rendezési tervet készített. Ebben szerepelt többek között a magánosítás felgyorsítása, a pénzügyi szektor és a munkaerőpiac megreformálása, mindenekelőtt azonban a nyugdíjak, a fizetések és a munkanélküli segély jelentős csökkentése és adóemelések.
A több százezres tiltakozó megmozdulások láttán azonban a portugál kormány meghátrált, és módosította a takarékossági programot. A recesszió miatt a tervezettnél kevesebb adóbevétel folyt be, ezért a kormány augusztusban elismerte: pótlólagos intézkedések nélkül nem teljesül a 2012-re tervezett hiánycél. A trojka ezért beleegyezett, hogy Portugália lazítson a 2012-es és 2013-as hiánycélon, és elég 2014-ben elérnie a 3 százalék alatti hiányt. Christine Lagarde IMF-vezér a valutaalap és a Világbank tokiói találkozóján arról beszélt, hogy ahol lehet, több időt kell biztosítani a válság sújtotta euróövezeti államoknak az állampénzügyek rendbetételéhez.
"Brutális", "merénylet a középosztály ellen", "pénzügyi atombomba" - reagáltak tüntetők, politikusok és közgazdászok ritkán látott egyetértésben a 2013-as - már a "könnyített", 4,5 százalékos hiánycélt előirányzó , de így is 30 százalékos szja-emelést tartalmazó - portugál költségvetési tervezetre. A kormánykoalíció sem egységes, a kisebbik koalíciós partner, a konzervatív Néppárt növelné a kiadáscsökkentő elemeket a tervezetben, amely 80 százalékban bevételnövelő intézkedésekből áll. Ez az egyetlen lehetséges büdzsé. Aki ezt megkérdőjelezi, az azt kockáztatja, hogy Portugália "adósrabszolgaságba" kerül, teljesen ki lesz szolgáltatva a hitelezőknek - közölte ellentmondást nem tűrően Vítor Gaspar pénzügyminiszter.
Úgy tűnik, nem mindenkit sikerült meggyőznie: a vezető szakszervezeti szövetség (CGTP) szerdára általános munkabeszüntetést hirdetett. Általában is megfigyelhető - jegyezte meg a Neue Zürcher Zeitung -, hogy egyre hevesebb a tiltakozás, noha Portugáliában korábban egyáltalán nem voltak jellemzők az utcai megmozdulások, különösen nem az olyan erőszakba torkolló rendbontások, mint amilyen október közepén volt a miniszterelnöki hivatalnál. A tüntetők egy része kövekkel és üvegekkel dobálta meg a rendfenntartókat, és felgyújtottak több szemeteskonténert. Az összecsapásokban tíz rendőr és egy tüntető megsebesült. A kormánytagok az elmúlt hónapokban kénytelenek voltak hozzászokni ahhoz, hogy ahol csak lehet, a hátsó bejáratot használják, ha ki akarnak térni a haragos tüntetők elől, és nem akarják hallani, ahogy kifütyülik őket.
Érthető a portugálok növekvő keserűsége: a munkanélküliség 2012-ben a négy évvel korábbinak több mint a duplájára, 15,5 százalékra nőtt, és meredeken visszaesett a vásárlóerő: az átlagfizetés havi 800 euró, csökkentek a nyugdíjak, a szociális juttatások, és nőttek az adók. Nem csoda, hogy egyre több portugál külföldön - többek között a korábbi gyarmatokon, Brazíliában, Angolában, Mozambikban - keres boldogulást. Így is hangos felzúdulást keltett júliusban Pedro Passos Coelho kormányfő azzal, hogy maga is külföldi munkavállalásra biztatta honfitársait, mondván, Portugáliában nincs elég munkahely. (MTI)
