Fokozottan ellenőrzik a kajszi- és málnapálinkákat

Az ellenőrzéseknél a pálinka-előállítóknak igazolniuk kell a felhasznált gyümölcs magyarországi termőhelyét, faját, fajtáját. A nyomonkövetés szempontjából fontos, hogy az üzembe érkezett gyümölcs mennyiségi és minőségi átvételét bizonyító dokumentumok mellett számlával, felvásárlójeggyel vagy saját termelésnél az adott területre vonatkozó tulajdoni lappal, bérleti szerződéssel kell rendelkezniük, amely iratoknak nem csupán a meglétét, de a megfelelőségét is vizsgálják a szakemberek. Az ellenőrzés kiegészül a pálinkák alkoholeredetének legkorszerűbb laboratóriumi stabil izotóp vizsgálatával is, amellyel kiszűrhető a nem engedélyezett alkoholeredet és annak mértéke.
   
A közlemény szerint Magyarországon a legtöbb pálinka barackból készül, illetve ez fogy a legnagyobb mennyiségben. A hazai baracktermés mintegy 70 százalékát az ipar használja fel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint azonban a tavaszi lehűlés és fagyok miatt idén a kajszitermés 70-95 százalékos kiesése várható.
   
A klímaváltozás hatásai Magyarországon nemcsak a fajtagazdag barack-, hanem a málnatermő területeket is sújtják. Szakértők szerint az egyre gyakoribb aszályos időszakok és a június-júliusi hőség miatt az optimális hektáronkénti 10-12 tonna hozam helyett, csak 2-4 tonna málna terem, így az idei termés 1000 tonna alatt várható.
   
A feldolgozópiacon jelentkező gyümölcshiány ismeretében döntött a Nébih az ellenőrzésről, amely ugyan elsősorban a kockázatelemzéssel kiválasztott előállítókat érinti, de szúrópróbaszerű ellenőrzésekre a forgalmazók, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek is számíthatnak.