Fordulat küszöbén áll a forint
Azonban az igazi áttörésre az elmúlt napokig várni kellett. Ekkor ugyanis az árfolyam érintette a hosszú távú trendvonalat és mostanra onnan pattant fel az árfolyam. A felpattanás során a 200 napos mozgóátlagot is sikerült áttörnie az árfolyamnak.
Az árfolyam fordulatával egyidejűleg az MACD indikátoron is kialakult a vételi jelzés, megerősítve a trendvonalról bekövetkező fordulatot.
Hétfőn egészen a 310,5-nél húzódó ellenállásig felszúrt az árfolyam, azonban arról egyelőre lefordult a kurzus.
Forrás: Bloomberg, Erste
A 20 és a 200 napos mozgóátlag nagyon szűk támaszt jelent 309,2-es árfolyamnál, helyette az emelkedő trendvonal jelentette erősebb támaszszinthez, 307,9-hez javasoljuk elhelyezni a veszteséglimitáló stop-loss megbízást.
Ellenállások 310,5-nél és 315,1-nél is húzódnak. Kiszállási pontunkat a távolabbi ellenállás alá, 314,9-hez javasoljuk elhelyezni.
Az MNB csak lazít és lazít
A Magyar Nemzeti Bank továbbra is kitart laza monetáris politikája mellett, amit az alacsony kamatszintek miatt egyre inkább a nem-konvencionális eszközök határoznak meg. Ezek végső hatásukat tekintve ugyanúgy a hozamok csökkentését célozzák, az utóbbi időben inkább már csak a hozamgörbe hosszú oldalára hatnak.
Forrás: Bloomberg, Erste
Bár az MNB célja a hosszú hozamok letolása, ennek során azonban egyre több olyan pozíciót vesz fel a jegybank, amiből kamatemelés esetén vesztesége keletkezne.
Az elmúlt időszak eszközei közül ilyen program az úgynevezett MIRS, ami egy feltétel nélküli kamatcsere ügylet, illetve a jelzáloglevél vásárlási program is. Mindkét program közös vonása, hogy az MNB vállalja át a kamatkockázatot a piaci szereplőktől.
Az MNB erőteljes pozícióvállalásával megnőtt annak a kockázata, hogy a jegybank túl sokáig tartja túl alacsonyan a kamatokat.
Míg a magyar jegybank még mindig lazító intézkedéseket hajt végre, addig a régiónkban már több országban is készülnek, vagy már el is kezdték a kamatemeléseket. A sort Csehország kezdte, ahol tavaly 2 lépésben 5 bázispontról 50 bázispontra emelték az alapkamatot.
Románia idén év elején emelte 25 bázisponttal 2%-ra az alapkamatot és ezzel a vártnál korábban elkezdődött a román kamatemelési ciklus. Előrejelzésünk szerint idén 3 újabb, egyenként 25 bázispontos kamatemelésről dönthetnek még, így az irányadó kamat év végére 2,75%-ra emelkedhet Romániában.
Lengyelországban még nem kezdődött el a kamatemelés, viszont a hangvétel már eltolódott, ezzel elkezdték a piacot felkészíteni egy közelgő kamatemelésre.
Annak hatására, hogy az MNB kitart laza monetáris politikája mellett, miközben a régió többi jegybankja szigorít, csökken a forint kamatprémiuma a többi devizával szemben. Így egyrészt olcsóbb forint elleni spekulációt tesz lehetővé, másrészt a spekulatív tőke megindulhat a magasabb kamatot biztosító eszközök irányába.
A külkereskedelmi mérleg most még havi 700 millió eurós többletet mutat, de ez gyorsan romolhat az import felfutásával. Ez a többlet pedig természetes keresletet támaszt a forint iránt. Amennyiben a többlet csökkenésnek indulna, melyre utaló jelek mintha lassan már kezdenének megjelenni, akkor ez a forint kereslet is csökkenne, ami minden egyéb változatlansága mellett (ceteris paribus) a forint gyengülését eredményezné.
Az átlagbérek 2017 januárja és novembere között 13%-kal növekedtek, melynek pozitív hatása van a kiskereskedelemre is, még akkor is, ha a statisztikai bérnövekedés részben a fehéredésnek tulajdonítható, ami az import növekedésében csapódhat le, ami negatívan hatna a külkereskedelmi mérleg többletére.
Külkereskedelmi többlet; Forrás: Bloomberg, Erste
