Francia sajtó a választásokról: Hollande megerősítése, távolmaradás és bipolarizáció
A belügyminisztérium hivatalos végeredménye szerint a baloldali pártok (a szocialisták és szövetségesei: Zöldek, Baloldali Front) együttesen 46,77, a jobbközép UMP 34, míg a szélsőjobboldali Nemzeti Front 13,6 százalékot ért el a vasárnapi első fordulóban.
A Libération szerint a baloldal egyértelműen megerősödött, és a Szocialista Párt - amely önmagában közel 35 százalékot ért el -, képes lesz egyedül megszerezni a második fordulóban az abszolút többséget. A baloldali lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a választók értékelték, hogy megválasztása óta Hollande "nem okozott csalódást", "népszerűsége nem csökkent" és egyelőre "szigorúan betartja a választási ígéreteit".
A kommunista L,Humanité is úgy látja, hogy a választók megerősítették az elnökválasztás eredményét azzal, hogy a szocialista jelölteket olyan helyzetbe hozták az első fordulóban, hogy azok képesek lesznek a leköszönő jobboldali képviselőket jövő vasárnap legyőzni. A kétpólusú választási rendszerben a radikális Baloldali Front viszont rosszabbul szerepelt, mint az elnökválasztáson.
A Le Figaro ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a jobboldal "ellenállt", hiszen az UMP "döntetlen eredményt ért el" a szocialistákkal (a két nagy párt egyaránt közel 35 százalékot szerzett), s a választók távolmaradása arra utal, hogy Hollande elnökké választása nem váltott ki akkora lelkesedést az országban, mint 1981-ben Francois Mitterrand hatalomra jutása. "Hiányzik a baloldali étvágy és már a világot sem akarják megváltani" - fogalmazott a konzervatív lap, amely szerint nem biztos, hogy a szocialistáknak egyedül meglesz az abszolút többségük az alsóházban, s ez Jean-Marc Ayrault kormányát arra fogja kényszerítheti, hogy folyamatosan a Zöldek és a Baloldali Front támogatását kérje a köztársasági elnök programjának a támogatásához.
A La Croix című katolikus és a Les Échos című gazdasági laphoz hasonlóan a legtöbb vidéki újság is azt emelte ki, hogy az elnök csak "mérsékelt" támogatást kapott, az 57 százalékos részvételi arány nagyon alacsonynak számít, s a vezető nélkül maradt jobboldal Nicolas Sarkozy volt államfő visszavonulása óta még javítani is tudott az elnökválasztáson elért eredményén.
A lapok abban egyetértenek, hogy a nagyon alacsony részvétel miatt az új nemzetgyűlés erősen kétpólusú lesz. A Libération arra hívta fel a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front jó eredménye a párt politikai elszigeteltségének következtében nem lesz elegendő ahhoz, hogy a szélsőjobboldal 1986 óta ismét képviselőt küldjön az alsóházba. A Le Figaro szerint pedig a kétpólusúvá válás miatt az alig másfél százalékot szerzett centristák teljesen eltűnhetnek a politikai térképről. (MTI)
