G20 - Fókuszban az exitstratégia
Az elsődleges fontosságú kérdésként kezelt exitstratégia ügyében Jean-Claude Trichet, az euróövezeti jegybank (EKB) elnöke adta meg az alaphangot. Trichet a Financial Timesnak írt pénteki cikkében leszögezte: az EKB és más jegybankok által a válság hatásainak enyhítésére tett "nem szokványos" intézkedések kivételes jellegűek, ami azt jelenti, hogy le kell építeni ezeket, amint a gazdasági és pénzügyi viszonyok normalizálódnak.
Trichet szerint az EKB a maga részéről azonnal elkezdi válságellenes intézkedéseinek visszavonását, ha e lépések nyomán veszélybe kerülne az árstabilitás. A jegybanki elnök a londoni gazdasági napilapban megjelent írásában hozzátette ugyanakkor: még korai lenne kijelenteni, hogy a pénzügyi válságnak vége, ezért egyelőre nincs itt az ideje a válságenyhítő intézkedések leépítésének. Ugyanezt hangsúlyozta előző nap megjelent nyilatkozatában a G20-pénzügyminisztereket vendégül látó brit szakminiszter is.
Alistair Darling a The Independent című liberális brit napilapnak azt mondta: "kissé korai lenne" már azon gondolkodni, hogy miképp lehetne kiszállni az élénkítő programokból. Darling szerint a fellendülésre a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a kormányok azt hiszik, hogy "a munka el van végezve". A Húszak pénzügyminiszterei - akik már pénteken összegyűltek Londonban - szombaton tartják teljes körű értekezletüket, előkészítendő a hónap végére, Pittsburghbe összehívott G20-csúcstalálkozót. Nem hivatalos értesülések szerint Németország és Franciaország azt szeretné, ha az amerikai nagyvárosban a vezetők már az exitstratégiáról tárgyalnának.
A G20-csoportba tartozó négy legnagyobb felzárkózó gazdaság, az angol rövidítéssel BRIC-országoknak nevezett Brazília, Oroszország, India és Kína pénzügyminiszterei pénteki különtalálkozójukon azonban felszólították a többi tagállamot az élénkítő célú anticiklikus költségvetési és pénzügypolitikai intézkedések összehangolt folytatására. A BRIC-csoport hivatalosan elkötelezte magát amellett is, hogy összesen 80 milliárd dollárral hozzájárul az IMF mozgósítható tőkekészletének megháromszorozásához. Erről a tavaszi londoni G20-csúcstalálkozón született döntés.
A Húszak akkori egyezsége értelmében a pénzügyi szervezet felhasználható tőkekészlete - tekintettel a feltörekvő gazdaságok piaci finanszírozási kockázataira és a valutaalap segítsége iránti növekvő igényre - 500 milliárd dollárral 750 milliárd dollárra növekszik a korábbi 250 milliárd dollárról. Az újabb, amerikai csúcsot előkészítő londoni tanácskozás további sarkalatos napirendi pontja a banki prémiumok kérdése. Gordon Brown brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök a londoni G20-értekezlet elé időzített, közösen aláírt nyílt levelében a banki magatartási normák "kötelező érvényű szabályozását" sürgette.
A három vezető szerint a pénzügyi rendszerben támadt feszültségek enyhülése nyomán néhány bank "úgy képzeli, hogy visszatérhet a válság előtti működési normákhoz ... ez azonban nem tartozik a választható lehetőségek közé". A svéd, a holland, a luxemburgi, a francia, a spanyol, a német és az olasz pénzügyminiszter a pénteki Financial Timesban szintén közös levelet tett közzé, amely szerint a prémiumkultusznak az e hónap végi pittsburghi G20-csúcson véget kell érnie.
