GDP arányosan csökkent az államháztartás bruttó adóssága
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2015 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -0,6 százaléka (-198 milliárd forint) volt. 2015 harmadik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított egyenlege a negyedéves GDP 0,8 százalékát tette ki (70 milliárd forintot).
Forrás: MNB
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2015 harmadik negyedévének végén a GDP 78,0 százaléka volt (25.910 milliárd forint). A II. negyedév végén az államháztartás adóssága a GDP 78,7 százalék volt (25.878 milliárd forint), míg 2014 év végén a GDP 76,2 százaléka (24.514 milliárd forint). Az adósság növekedéséhez a nettó hitelfelvétel 92 milliárd forinttal járult hozzá, miközben a forint erősödése 60 milliárd forinttal csökkentette azt. Az államháztartás nettó tartozása (22955 milliárd forint) a GDP 69,1 százalékát tette ki 2015 harmadik negyedévének végén.
Forrás: MNB
2015 harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége 1 milliárd forint volt. Eszköz oldalon elsősorban az egyéb követelésekben mutatkozott jelentősebb elmozdulás, számottevően növekedtek ugyanis az Európai Unióval szembeni követelések. Kisebb mértékű átrendeződés volt megfigyelhető a központi kormányzat betéteinél, csökkent a jegybanknál tartott állomány, miközben a hitelintézeti betétek növekedtek. A kötelezettségek terén kis mértékben növekedett a rövid lejáratú értékpapír állomány: a háztartások kiugró mértékű kincstárjegy-vásárlásának hatását részben ellensúlyozta a többi szektor (elsősorban a pénzügyi vállalatok) értékpapír-visszaváltása. A hosszú lejáratú értékpapírok tranzakcióból fakadó állománynövekedése két ellentétes irányú folyamat eredőjeként alakult ki: a negyedév során jelentős belföldi államkötvény-vásárlás történt, elsősorban a pénzügyi vállalatok részéről, ezt részben ellensúlyozta a külföldi tulajdonban lévő kötvények előző negyedévekhez hasonló nagyarányú visszavásárlása. A hitelek esetében a hosszú lejáratú hitelállomány jelentősen csökkent, mind a belföldi, mind a külföldi hitelek esetében nagymértékű hiteltörlesztés valósult meg. Az egyéb kötelezettségek esetében elsősorban az adótartozások terén mutatkozott nagyobb emelkedés.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 82 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen növekedett a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, ezzel párhuzamosan növekedtek adójellegű tartozásai. Egyéb pénzügyi eszközeik és kötelezettségeik terén nem történt érdemi elmozdulás.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 13 milliárd forint volt. Eszközeik közül csökkentek a háztartásokkal szembeni adó- és járulékköveteléseik, míg kötelezettségeik terén nem történt lényeges változás.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2015 harmadik negyedévében a negyedéves GDP 5,5 százalékát tette ki (472 milliárd forintot). A nettó pénzügyi megtakarítás alakulását a pénzügyi eszközök előző negyedévinél kisebb mértékű bővülése és a tartozások nagyobb csökkenése határozta meg. Ebben a negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képességére növelő hatással volt, hogy megkezdődött a Quaestor károsultak kártalanítása, és ezzel növekedhetett a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya.
Forrás: MNB
2015 harmadik negyedévében a háztartások pénzügyi eszközei közül legnagyobb mértékben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba történő befektetések emelkedtek. Ezen belül a hitelintézeti kötvények esetében nettó eladás történt, míg továbbra is jelentős kereslet mutatkozott az állampapírok iránt. Mind a rövid, mind a hosszú lejáratú papírok tranzakciója emelkedett, de a nagyobb mértékű növekedés a rövid lejáratú papíroknál figyelhető meg. Emellett a háztartások jelentős mértékben növelték készpénzállományukat is, miközben a nettó betételhelyezés az előző negyedévhez hasonlóan csökkent. Bár a folyószámlabetétek állománya bővült, ezt ellensúlyozta a lekötött betéteknél megfigyelhető nagyobb mértékű betétkivonás. A háztartások befektetési jegy portfoliója ismét mérséklődött tranzakcióból adódóan, melyen belül a nem pénzpiaci alapok iránti kereslet növekedett, míg a pénzpiaci alapokba történt befektetések csökkentek. Ebben a negyedévben a háztartások biztosítástechnikai tartalékokban megjelenő befektetéseit az önkéntes és önsegélyező nyugdíjpénztárakba történt befizetések eredményezték.
A harmadik negyedévben folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése. Az ingatlan és a fogyasztási hitelek esetében is nettó törlesztő volt a háztartási szektor, és tranzakcióból adódóan csökkent a forint és a devizahitelek állománya is.
