Egyre több középkorú él saját lakásban Magyarországon

A szeptemberben elindult, első lakásukat megvásárlókat célzó, kedvezményes, államilag támogatott Otthon Start Program újra a lakáspiacra és a lakástulajdonlásra irányította a figyelmet.

Egyre több középkorú él saját lakásban Magyarországon

A K&H biztos jövő felmérésének legfrissebb eredményei szerint a középkorúak 79 százaléka már saját tulajdonú ingatlanban él, ami a kutatás eddigi legmagasabb értéke az évekkel korábbi 64 százalék után. A K&H biztos jövő felmérése, amely évek óta vizsgálja a magyarok lakásviszonyait, azt is kimutatta, hogy a saját tulajdonú otthonban élők 30 százaléka az elmúlt öt évben szerezte jelenlegi ingatlanát, miközben az átlagos alapterület 85 négyzetméterre nőtt.

Az Otthon Start Program indulása ismét reflektorfénybe helyezte a lakhatási döntéseket, különösen az elsőlakás-vásárlók számára. A K&H biztos jövő felmérése ehhez ad hátteret: a kutatás évek óta nyomon követi, milyen típusú ingatlanokban élnek a középkorú magyarok, ki a lakás tulajdonosa, mikor szerezték meg az otthont, és mekkora alapterületen laknak.

A mostani eredmények azt mutatják, hogy miközben a lakásviszonyok szerkezete nem rendeződött át gyökeresen, a saját tulajdon aránya stabilan emelkedik, és a magasabb, több mint 700 ezer forintos jövedelemmel rendelkező háztartások - akik a megkérdezettek 39%-át adják - jellemzően újabb és nagyobb ingatlanokban élnek.

Nő a saját tulajdon aránya, a bérlés főleg városi jelenség

A K&H biztos jövő felmérése szerint a 30-59 évesek körében a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy emelkedik a saját tulajdonú ingatlanok aránya. Az idei harmadik negyedévben 79 százalékot tett ki, ami a kutatás történetében a legmagasabb érték, 2019-ben például még csak 64 százalék volt ez az arány.

A saját tulajdon különösen a negyvenes és ötvenes korosztályra jellemző: a harmincasoknál 73 százalék él saját lakásban, a negyvenesek körében ez 83 százalék, az ötveneseknél pedig 81 százalék. Ezzel párhuzamosan a szülői tulajdonú lakásban élők aránya csökkent a korosztályok között: 14, 9, illetve 3 százalékra.

A bérlakás, mint otthon, elsősorban a nagyvárosokban jellemző. A felmérés szerint Budapesten a válaszadók 23 százaléka, a megyeszékhelyeken 17 százaléka él bérleményben, míg községekben mindössze 5 százalék választja ezt a formát. Albérlet adó 2026 kalkulátorral kiszámolhatod az albérlet után fizetendő adó nagyságát. 

A jövedelem emelkedésével nő azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek saját tulajdonú lakásban élnek. Az alacsonyabb – havi 400 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező háztartások - körében 70, a közepes – havi 699 ezer forint alatti - jövedelműeknél 81, a magasabb – havi 700 ezer forint feletti - jövedelműeknél pedig 83 százalék lakik saját ingatlanban.

Ahol már van gyermek, ott 83 százalékban saját lakásban élnek, míg a gyermektelenek esetében ez az arány 74 százalék. Azok között, akik terveznek lakásvásárlást, 68 százalék már most is saját tulajdonú lakásban él, 19 százalék pedig bérleményben lakik.

A lakóingatlan típusa szintén erősen függ a településtípustól. Falvakban a válaszadók 88 százaléka családi házban él, míg Budapesten ez az arány csak 21 százalék. A panellakásokat a fővárosban és a megyeszékhelyeken említették a leggyakrabban, 36, illetve 37 százalékos aránnyal, míg az egyéb, nem panel társasházi lakások kifejezetten a fővárosra jellemzők, 20 százalékos előfordulással.

Jövedelem szerint az ikerházakat főként a magas jövedelműek említik, 12 százalékos aránnyal, szemben a másik két csoport 3–4 százalékos értékeivel. A középszintű – diplomával nem rendelkező - végzettségűek körében az átlagnál gyakoribb a családi ház megléte (65 százalék), míg a magasabb végzettségűeknél ugyanez az arány csak 47 százalékos, ellenben az átlagnál magasabb a többi, városiasabb lakástípus említettsége. Ahol van kiskorú gyermek, ott 64 százalék él családi házban, míg ahol nincs, ott 51 százalék.

Fiatalabb és tehetősebb háztartásokban újabb és nagyobb otthonok

saját zulajdonú lakásban lakók aránya Magyarországon 2025

A saját tulajdonú ingatlanban élők átlagosan 11 éve vásárolták meg jelenlegi otthonukat, ezen belül az elmúlt öt évben a válaszadók 30 százaléka jutott hozzá a mostani lakásához vagy házához.

A korcsoportok között jelentős különbség látszik: a harmincas korosztályban a saját lakásban élők 50 százaléka az elmúlt öt évben vásárolt, a negyveneseknél ez az arány 26 százalék, az ötveneseknél pedig 15 százalék. Ennek megfelelően az átlagos lakásszerzési idő is jelentősen eltér: a harmincasoknál 6 év, a negyveneseknél 11 év, az ötveneseknél 17 év.

Regionális szinten a központi régióban rövidebb ideje élnek a jelenlegi otthonukban, mint az ország más részein: itt 9 év az átlagos lakásszerzési idő, míg keleten 11, nyugaton 13 év. Az alacsonyabb végzettségűek régebb óta élnek a mostani ingatlanjukban – átlagosan 12 éve –, míg a magasabb végzettségűeknél ez 10 év.

A jövedelem emelkedésével csökken az az idő, amióta a háztartások a jelenlegi otthonukban élnek: az alacsonyabb jövedelműeknél 13, a közepes jövedelműeknél 12, a magasabb jövedelműeknél pedig 10 év az átlag.

Az átlagos lakásméret 85 négyzetméter, ami nem tér el jelentősen az előző években mért értékektől, ugyanakkor számszerűen az eddigi legmagasabb átlag. A lakások Budapesten a legkisebbek, átlagosan 70 négyzetméterrel, míg falvakban 93 négyzetméteres átlagos alapterületet említettek.

A magasabb jövedelmű háztartások nagyobb ingatlanokban élnek: náluk 96 négyzetméter az átlagos lakásméret, a közepes jövedelműeknél 82, az alacsonyabb jövedelműeknél 74 négyzetméter. A magasabb végzettségűek is nagyobb ingatlanokat említettek, 90 négyzetméteres átlaggal, szemben az alacsonyabb végzettségűek 82 négyzetméterével.

Lakástípus szerint a lakásokban élők jellemzően 59 négyzetméteres, míg a házakban lakók 99 négyzetméteres alapterületet említettek. A saját tulajdonú otthonok is nagyobbak: akik saját lakásban élnek, átlagosan 89 négyzetmétert mondtak, míg akik nem saját tulajdonú ingatlanban élnek, 72 négyzetméteren laknak.

A gyermeket nevelő háztartások is nagyobb alapterületű otthonokkal rendelkeznek: náluk 91 négyzetméter az átlagos lakásméret, szemben a gyermektelenek 78 négyzetméteres átlagával.

Amire nagyon figyelni kell

A K&H szakértői felhívták a figyelmet arra is, hogy egy 10–15 évvel ezelőtt kötött lakásbiztosítás ma már nem biztos, hogy kellő védelmet nyújt, egyszerűen azért, mert időközben jelentősen emelkedtek az ingatlan építési és felújítási költségek. Emiatt az ingatlan alulbiztosított lehet, annak pedig az a következménye, hogy egy esetleges káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak arányosan téríti meg a keletkezett károkat. 

Akár évekkel ezelőtt, akár mostanában vásárolta valaki az otthonát, kiemelten fontos, hogy a fedezetet nyújtson a biztosított épület és a benne található ingóságok új értékére, elkerülve ezzel az alulbiztosítottságot. Ezért érdemes elővenni a régi szerződést és szakértővel áttekinteni, hogy a biztosítási összeg valóban elegendő lenne-e egy váratlan kár esetén.

Azoknak pedig, akik most készülnek lakást vásárolni – különösen, ha hitelből -, célszerű olyan, teljes körű lakásbiztosítást kötniük, amely nemcsak a hitel fedezetéül szolgáló minimális védelmet nyújtja, hanem a teljes ingatlan és a benne lévő értékek biztonságáról is gondoskodik.


Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás: