Egyre több középkorú él saját lakásban Magyarországon

A K&H biztos jövő felmérésének legfrissebb eredményei szerint a középkorúak 79 százaléka már saját tulajdonú ingatlanban él, ami a kutatás eddigi legmagasabb értéke az évekkel korábbi 64 százalék után. A K&H biztos jövő felmérése, amely évek óta vizsgálja a magyarok lakásviszonyait, azt is kimutatta, hogy a saját tulajdonú otthonban élők 30 százaléka az elmúlt öt évben szerezte jelenlegi ingatlanát, miközben az átlagos alapterület 85 négyzetméterre nőtt.

Az Otthon Start Program indulása ismét reflektorfénybe helyezte a lakhatási döntéseket, különösen az elsőlakás-vásárlók számára. A K&H biztos jövő felmérése ehhez ad hátteret: a kutatás évek óta nyomon követi, milyen típusú ingatlanokban élnek a középkorú magyarok, ki a lakás tulajdonosa, mikor szerezték meg az otthont, és mekkora alapterületen laknak.

A mostani eredmények azt mutatják, hogy miközben a lakásviszonyok szerkezete nem rendeződött át gyökeresen, a saját tulajdon aránya stabilan emelkedik, és a magasabb, több mint 700 ezer forintos jövedelemmel rendelkező háztartások - akik a megkérdezettek 39%-át adják - jellemzően újabb és nagyobb ingatlanokban élnek.

Nő a saját tulajdon aránya, a bérlés főleg városi jelenség

A K&H biztos jövő felmérése szerint a 30-59 évesek körében a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy emelkedik a saját tulajdonú ingatlanok aránya. Az idei harmadik negyedévben 79 százalékot tett ki, ami a kutatás történetében a legmagasabb érték, 2019-ben például még csak 64 százalék volt ez az arány.

A saját tulajdon különösen a negyvenes és ötvenes korosztályra jellemző: a harmincasoknál 73 százalék él saját lakásban, a negyvenesek körében ez 83 százalék, az ötveneseknél pedig 81 százalék. Ezzel párhuzamosan a szülői tulajdonú lakásban élők aránya csökkent a korosztályok között: 14, 9, illetve 3 százalékra.

A bérlakás, mint otthon, elsősorban a nagyvárosokban jellemző. A felmérés szerint Budapesten a válaszadók 23 százaléka, a megyeszékhelyeken 17 százaléka él bérleményben, míg községekben mindössze 5 százalék választja ezt a formát. Albérlet adó 2026 kalkulátorral kiszámolhatod az albérlet után fizetendő adó nagyságát. 

A jövedelem emelkedésével nő azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek saját tulajdonú lakásban élnek. Az alacsonyabb – havi 400 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező háztartások - körében 70, a közepes – havi 699 ezer forint alatti - jövedelműeknél 81, a magasabb – havi 700 ezer forint feletti - jövedelműeknél pedig 83 százalék lakik saját ingatlanban.

Ahol már van gyermek, ott 83 százalékban saját lakásban élnek, míg a gyermektelenek esetében ez az arány 74 százalék. Azok között, akik terveznek lakásvásárlást, 68 százalék már most is saját tulajdonú lakásban él, 19 százalék pedig bérleményben lakik.

A lakóingatlan típusa szintén erősen függ a településtípustól. Falvakban a válaszadók 88 százaléka családi házban él, míg Budapesten ez az arány csak 21 százalék. A panellakásokat a fővárosban és a megyeszékhelyeken említették a leggyakrabban, 36, illetve 37 százalékos aránnyal, míg az egyéb, nem panel társasházi lakások kifejezetten a fővárosra jellemzők, 20 százalékos előfordulással.

Jövedelem szerint az ikerházakat főként a magas jövedelműek említik, 12 százalékos aránnyal, szemben a másik két csoport 3–4 százalékos értékeivel. A középszintű – diplomával nem rendelkező - végzettségűek körében az átlagnál gyakoribb a családi ház megléte (65 százalék), míg a magasabb végzettségűeknél ugyanez az arány csak 47 százalékos, ellenben az átlagnál magasabb a többi, városiasabb lakástípus említettsége. Ahol van kiskorú gyermek, ott 64 százalék él családi házban, míg ahol nincs, ott 51 százalék.

Fiatalabb és tehetősebb háztartásokban újabb és nagyobb otthonok

A saját tulajdonú ingatlanban élők átlagosan 11 éve vásárolták meg jelenlegi otthonukat, ezen belül az elmúlt öt évben a válaszadók 30 százaléka jutott hozzá a mostani lakásához vagy házához.

A korcsoportok között jelentős különbség látszik: a harmincas korosztályban a saját lakásban élők 50 százaléka az elmúlt öt évben vásárolt, a negyveneseknél ez az arány 26 százalék, az ötveneseknél pedig 15 százalék. Ennek megfelelően az átlagos lakásszerzési idő is jelentősen eltér: a harmincasoknál 6 év, a negyveneseknél 11 év, az ötveneseknél 17 év.

Regionális szinten a központi régióban rövidebb ideje élnek a jelenlegi otthonukban, mint az ország más részein: itt 9 év az átlagos lakásszerzési idő, míg keleten 11, nyugaton 13 év. Az alacsonyabb végzettségűek régebb óta élnek a mostani ingatlanjukban – átlagosan 12 éve –, míg a magasabb végzettségűeknél ez 10 év.

A jövedelem emelkedésével csökken az az idő, amióta a háztartások a jelenlegi otthonukban élnek: az alacsonyabb jövedelműeknél 13, a közepes jövedelműeknél 12, a magasabb jövedelműeknél pedig 10 év az átlag.

Az átlagos lakásméret 85 négyzetméter, ami nem tér el jelentősen az előző években mért értékektől, ugyanakkor számszerűen az eddigi legmagasabb átlag. A lakások Budapesten a legkisebbek, átlagosan 70 négyzetméterrel, míg falvakban 93 négyzetméteres átlagos alapterületet említettek.

A magasabb jövedelmű háztartások nagyobb ingatlanokban élnek: náluk 96 négyzetméter az átlagos lakásméret, a közepes jövedelműeknél 82, az alacsonyabb jövedelműeknél 74 négyzetméter. A magasabb végzettségűek is nagyobb ingatlanokat említettek, 90 négyzetméteres átlaggal, szemben az alacsonyabb végzettségűek 82 négyzetméterével.

Lakástípus szerint a lakásokban élők jellemzően 59 négyzetméteres, míg a házakban lakók 99 négyzetméteres alapterületet említettek. A saját tulajdonú otthonok is nagyobbak: akik saját lakásban élnek, átlagosan 89 négyzetmétert mondtak, míg akik nem saját tulajdonú ingatlanban élnek, 72 négyzetméteren laknak.

A gyermeket nevelő háztartások is nagyobb alapterületű otthonokkal rendelkeznek: náluk 91 négyzetméter az átlagos lakásméret, szemben a gyermektelenek 78 négyzetméteres átlagával.

Amire nagyon figyelni kell

A K&H szakértői felhívták a figyelmet arra is, hogy egy 10–15 évvel ezelőtt kötött lakásbiztosítás ma már nem biztos, hogy kellő védelmet nyújt, egyszerűen azért, mert időközben jelentősen emelkedtek az ingatlan építési és felújítási költségek. Emiatt az ingatlan alulbiztosított lehet, annak pedig az a következménye, hogy egy esetleges káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak arányosan téríti meg a keletkezett károkat. 

Akár évekkel ezelőtt, akár mostanában vásárolta valaki az otthonát, kiemelten fontos, hogy a fedezetet nyújtson a biztosított épület és a benne található ingóságok új értékére, elkerülve ezzel az alulbiztosítottságot. Ezért érdemes elővenni a régi szerződést és szakértővel áttekinteni, hogy a biztosítási összeg valóban elegendő lenne-e egy váratlan kár esetén.

Azoknak pedig, akik most készülnek lakást vásárolni – különösen, ha hitelből -, célszerű olyan, teljes körű lakásbiztosítást kötniük, amely nemcsak a hitel fedezetéül szolgáló minimális védelmet nyújtja, hanem a teljes ingatlan és a benne lévő értékek biztonságáról is gondoskodik.