GKI - jelentősen nőtt az üzleti környezeti index Magyarországon
A versenyképességi index alakulását a V4-ek körében, valamint Ausztriában, Szlovéniában és Romániában vizsgálták. A versenyképességi index 2010 második negyedévében az előző negyedévhez képest Romániában 0,4 százalékkal csökkent, Lengyelországban 2,2 százalékkal, Szlovéniában és Ausztriában 1,2 százalékkal, Szlovákiában 1,1 százalékkal, Magyarországon 1 százalékkal, Csehországban 0,9 százalékkal emelkedett.
A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2010 első negyedévéhez képest Lengyelországban 4,5 százalékkal, Csehországban 1,7 százalékkal, Magyarországon pedig 1,6 százalékkal nőtt. A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Lengyelországban a beruházások és az export, Csehországban és Magyarországon csak az export bővülése volt. A beruházások csökkenését a többi vizsgált országban is a kiviteli expanzió, a külső kereslet élénkülése ellensúlyozta.
A munkatermelékenységi index 2010 második negyedévében Romániában 1,8 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben, 2,4 százalékkal Szlovéniában emelkedett, majd Ausztria és Csehország következett. A többi vizsgált ország indexe kismértékben nőtt, Magyarországé lényegében stagnált, Románia után a leggyengébb volt. A költség-versenyképesség 2010 második negyedévében Szlovákiában és Magyarországon javult a legnagyobb mértékben (1,7, illetve 1,6 százalékkal), míg Csehországban, Romániában és Lengyelországban romlás volt tapasztalható.
A javulás legfőbb forrása Szlovákiában a termelői árindex csekély mértékű emelkedése és az egységnyi munkaerőköltség-index csökkenése, Magyarországon a forint euróval szembeni árfolyamának leértékelődése és a termékegységre jutó munkaköltség mérséklődése volt. A magyar versenyképességi index 2010 második negyedévi, regionális összehasonlításban enyhe javulásában a fő szerepet a külső kereslet megélénkülésének kihasználása, azaz az export bővülése, továbbá a gyengébb forintárfolyam és az egységnyi munkaerő-költség csökkenése játszotta.
Az üzleti környezetet jellemző index értéke Magyarországon 2007 elejétől a 2009 első negyedéves mélypontig szinte folyamatosan csökkent, majd az ezt követő három negyedévben növekedett. Az idei első negyedévben megtört e kedvező tendencia, de a második negyedévben ismét érezhetően nőtt az ÜX. Mindazonáltal e mutató továbbra is saját hosszú távú átlaga alatt maradt, de a mélypontot jelentő 2009 első negyedévit immár 29 ponttal haladja meg.
A felmérés szerint az előző negyedévhez képest az ÜX-öt alkotó négy mutatóból kettő értéke javult jelentősen, egy lényegében stagnált, egy pedig számottevően tovább romlott. Az állami magatartás kiszámíthatatlanságát a termelés bővítését akadályozó tényezőként említő vállalatok aránya a második negyedévben jelentősen (5 ponttal) mérséklődött az egy negyedévvel korábbihoz képest, s e mutató aktuális értéke a hosszú távú átlag alá csökkent. A választások eredménye tehát megnyugvással töltötte el a gazdálkodó szférát.
E tényező megítélését illetően alig érezhető különbség a kis-, a közép- és a nagyvállalatok között. Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága 6 ponttal csökkent, s így e mutató aktuális értéke is a hosszú távú átlag alá került. A kapott eredmények alapján tehát az üzleti életben érezhető kockázatok szintje ugyan csökkent, de a nemzetközi és a hazai pozitív és negatív fejlemények eredőjeként még mindig elég magas szintű. A bizonytalan gazdálkodási környezet a kis- és középvállalkozásokat ugyanúgy zavarja, mint a nagyokat.
A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan növekedett, azóta fokozatosan csökken, kisebb megtorpanásokkal. Ez az alapvetően kedvező tendencia az idei második negyedévben nem folytatódott, e mutató lényegében stagnált. Értéke mintegy 95 ponttal a hosszú távú átlag felett van, azaz a magyar gazdaság iránti külső befektetői bizalom még nem érte el az évtizedes átlagnak megfelelő értéket.
Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemző új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta lényegében folyamatosan csökkenő trendet követnek. 2010 második negyedévében tovább estek az értékesítések. Az új autók piacában az üzleti beszerzések "tartják a lelket", a legnagyobb visszaesés a magánvásárlói szegmensben érezhető - áll az össazefoglalóban.
