GMF-elemzés - a szélsőjobboldal magyarországi áttörése európai, nem regionális jelenség - HÁTTÉR

Áttekintve a magyar választások kimenetelét, kiemelve abból a Jobbik által elért eredményt, Forbrig feltette a kérdést, vajon végigsöpör-e a posztkommunista Európán a tiltakozó jellegű szavazatok tömeges jelensége, és aláaknázza-e ez az új demokráciákat. Értékelése szerint az eddigi jelek a kontinens keleti felén nem támasztják alá a földcsuszamlásszerű jobboldali fordulatot.

Utalt arra, hogy a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában, ahol májusban, illetve júniusban lesznek választások, a szociáldemokraták állnak az élen a közvélemény-kutatások szerint. Lengyelországban - tette hozzá - heves elnökválasztási kampány várható, de bárki lesz az államfő, az eredmény nem veszélyezteti majd a centrista kormányzat kiegyensúlyozott politikáját.

A GMF elemzője kitért arra is, hogy sem az elszigetelt helyzetben levő cseh kommunisták, sem a kisebbik kormánypárti szerepben levő szlovák nacionalisták nem tudták növelni saját népszerűségüket. "Összességében tehát az Új Európa nem látszik hajlani afelé, hogy Magyarország nyomdokába lépjen. Ellenkezőleg, a térség politikája és demokratikus intézményrendszere meglepően szilárdnak bizonyul" - írta.

Egész Európát tekintve azonban - folytatta Joerg Forbrig - a magyarországi választás a politikai tájkép alapvető változását, nevezetesen a hagyományos szociáldemokrácia hanyatlásának újabb fejezetét jelzi. Az elemző utalt arra, hogy a német SPD minden idők legrosszabb eredményét érte el a tavaly szeptemberi választásokon, valamint hogy a jelek szerint május elején a brit Munkáspárt is kudarcot szenved.

A mérsékelt baloldal meggyengülése növeli Európa-szerte a pártrendszerek töredezettségét, bonyolultabbá teszi a koalícióalkotást, megnehezíti a kormányzás folyamatosságának biztosítását - vélekedett. Ennek fényében a szerző a Jobbik által elért választási eredményt abba a sorba illesztette be, amelynek további eleme a jobboldali osztrák elnökjelölt által elért 16 százalék, valamint a franciaországi Nemzeti Front közelmúltban megmutatkozott támogatottsága.

Hasonló eredményre számíthat a júniusi hollandiai választásokon a szélsőjobboldali Szabadság Párt - tette hozzá. A GMF elemzője szerint a jobboldali - valamint kisebb mértékben, így Németországban a baloldali - populisták és szélsőségesek növelik saját vonzerejüket Európa-szerte.

"Ez azt mutatja, hogy a radikálisok az intézményesedett politikai pártoknál mennyivel jobban reagálnak a mindennapi emberek növekvő idegességére", amit egyfelől a gazdasági válság, a globalizáció és a szociális igazságosság problémája, másfelől a kulturális sokféleség, a bevándorlás és a kisebbségi kérdés táplál - írta Joerg Forbrig. A GMF szerzője ugyanakkor lát olyan reménysugarakat is, amelyek arra utalnak, hogy az európaiak egy része - a jelenlegi politikával szembeni csalódottságában - progresszívabb alternatívák felé fordul.

Példaként erre a Lehet Más a Politika magyarországi váratlan sikerét hozta fel, és megjegyezte, hogy hasonló kezdeményezések láthatók Lettországban, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban is. Utalt arra, hogy Nagy-Britanniában a liberális demokraták teret nyernek mind a munkáspártiak, mind a konzervatívok rovására, és akár kiegyensúlyozottá is tehetik a parlamentet.

"Ám egyelőre nem világos, hogy ezek az építő szellemű alternatívák a maguk újszerűségével és tapasztalatlanságával képesek lesznek-e megszerezni az establishmenttel való versengéshez szükséges hitelességet, illetve meggyőzni azokat, akik beugrottak a populisták destruktív üzeneteinek" - állapította meg Forbrig.