Gazdasági akcióterv - Az OKSZ azonnali tárgyalási lehetőséget kér
A szövetség pénteki közleményében megjegyzi, hogy váratlanul érte őket a bejelentés, miszerint a kereskedelmi láncoknak három éven keresztül kell évi 30 milliárd forint válságadó befizetésével segíteniük a költségvetést, mivel az ágazat szereplőivel semmiféle előzetes egyeztetést nem folytatott a kormány.
"Az OKSZ támogatja a nemzeti együttműködés programját és elfogadja a rendkívüli intézkedések szükségességét, de annak részleteiről azonnali tárgyalási lehetőséget kér Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől" - közölte a szövetség. Az OKSZ azt javasolja, hogy az adó alapja a jelenlegi tervvel szemben az árrés legyen, megtartva az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások mentességét.
A szövetség azt kéri a kormánytól, hogy az idei kereskedelmi válságadó befizetését csak jövő év januárjára írja elő a törvény, mert év közben nem volt idejük felkészülniük az érintett kereskedelmi vállalkozásoknak a válságadó pénzügyi fedezetének előteremtésére.
Az idei 30 milliárd forint különadó befizetésének év végi ütemezése veszélyeztetheti a megszokott karácsonyi ajándékkínálat színvonalát is. A szövetség azt is kéri a kormánytól, hogy a később ismételten tekintse át a válságadó indokoltságát az érintett gazdálkodók bevonásával és vizsgálja meg a tehermentesítés mielőbbi lehetőségeit. Az Országos Kereskedelmi Szövetség felkéri a nemzetgazdasági minisztert a feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati fellépés erősítésére, és felajánlja együttműködését az ellenőrzési célok meghatározásában.
A feketegazdaságot nem rázta meg a gazdasági válság, sőt, szépen gyarapodott az elmúlt években. Az OKSZ úgy véli, a kereskedelem megadóztatása széles körben veszteséget okoz. A bejelentés szerint a kereskedelmi válságadót az árbevétel alapján határozzák meg, így az általános forgalmi adóhoz hasonló jellegű többletterhet jelent. 2009-ben az évközi áfa-kulcs emelést követően esett mélypontjára a kiskereskedelmi fogyasztás - emlékeztetnek.
A tervek szerint a 100 milliárd forintnál nagyobb éves forgalmú kereskedelmi láncoknál az éves árbevétel 2 százaléka lesz a válságadó. Ez - az OKSZ szerint - előreláthatóan a megterhelt vállalkozások számára veszteséges gazdálkodást eredményez majd: a kereskedelem sajátossága, hogy a forgalomhoz viszonyított eredmény jó piaci körülmények között is rendkívül csekély, a 2 százalékos mértéknél kisebb arányú.
A kereskedelem az árrésből gazdálkodik, ami az általános forgalmi adó nélkül számított eladási és az áruk beszerzési árának különbsége. Az árrésből lehet csak fizetni minden költséget, például az alkalmazottak bérét. A szövetség úgy véli, hogy csökkenhetnek más adónemek költségvetési befizetései a váratlan adóteher gazdasági előrelépést visszafogó következményei miatt. Veszélyeztetheti a kereskedelmi foglalkoztatás bővítését, a kormány programjával ellentétben.
A kereskedelmi beruházások válságadó miatti visszafogása piacvesztést jelenthet az építő- és a szolgáltató iparnak is. A bejelentés alapján megismert adóterv jogi aggályokat is felvet - írta az OKSZ. Az OKSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a válság veszteségei rendkívül súlyosak a kereskedelemben, 2009-ben a lakosságot kiszolgáló kiskereskedelem az APEH adatai szerint az adózás előtti eredményt tekintve összesen 33 milliárd forint vesztességgel zárta az évet.
A kiskereskedelmi eladások mennyisége a KSH kimutatása alapján 2007. óta évről-évre folyamatosan csökken. A kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 3 év alatt 10 ezerrel, az alkalmazottak száma 2009-ben 20 ezerrel csökkent. Emlékeztetnek arra is, hogy 2009-ben a kiskereskedelemben a foglalkoztatottak száma 549 ezer, az alkalmazottak száma 345 ezer volt.
Az OKSZ szerint így az ágazat a magyar családok második legnagyobb foglalkoztatója a nemzetgazdaságban. Az elmúlt öt évben a kereskedelmi beruházások értéke 1.800 milliárd forint volt. A 2009-ben közel 8 ezer milliárd forint kiskereskedelem és a járműértékesítés piacot adott a magyar beszállítók és szolgáltatók széles körének. A kereskedelem 11 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, az ágazat az egyik legnagyobb forgalmi adó és járulékfizető. A kereskedelem árversenye visszafogja az inflációt - sorolta a szövetség.
